A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Sárközi Zoltán: Debreceni hitelinformációk a Magyar Nemzeti Bank levéltárában (1936-1944)
delkezéseket azonban végrehajtották, illetőleg az előírt támogatást az arra illetékeseknek ugyancsak megadták. Lássuk ezek után magukat a hitelinformációs kartonokat. A rajtuk levő adatok sorrendben a következők: A vállalat neve, fő, illetőleg fióktelephelye. Cégbejegyzésének időpontja. Következik az igazgatóság és a cégvezetők személy szerinti felsorolása, és a cégjegyzés módjának ismertetése. Külön sorba került a vállalat tárgyának, üzletágának meghatározása. A kartonlapok hátsó oldalán találjuk a mérlegadatokat, végül a jövedelmezőség, valamint a belső személyi és dologi viszonyok részletes jellemzését. A legutolsó rubrika a jegyintézetnél, esetleg más pénzintézeteknél igénybe vett hiteleket és kölcsönöket veszi számba, majd megszabja azt a hitelösszeget, melyet az ügyfél a megadott időpontban igénybe vehet. A kartonlapok egy másik változata a jövedelmezőség megállapítására, valamint a belső személyi és dologi viszonyok részletes ismertetésére szolgáló terjedelmes rubrikát felbontotta, és számozott pontokba szedte az alábbiak szerint: 1. Vagyoni viszonyok; 2. Üzletmenet; 3. Jellem; 4. Hitelképesség. Ezt azután kiegészíti mint 5. pont az igénybe vett hitel nyilvántartása, végül 6. pontként a megszabott hitel. A kitöltött válaszok több helyütt túllépték a kartonlapok terjedelmét. Ilyen esetekben a második oldalra kerültek át az egyes kérdőpontokra adott válaszok, vagy hozzáragasztott papírlapon folytatódott a hosszúra nyúlt szöveg. A hitelinformációs kartonok adatainak egy része a pénzintézetek, takarék- pénztárak, biztosítóintézetek, hitelszövetkezetek, szövetkezetek, ipari és kereskedelmi részvénytársaságok, illetőleg korlátolt felelősségű társaságok esetében a korabeli kiadványokban, elsősorban a Nagy Magyar Compass vonatkozó évfolyamaiban megtalálható. A forrásközlés szűkre szabott keretei azonban nem tették lehetővé, hogy a kartonokon szereplő adatokat ezek segítségével ellenőrizzük, illetőleg magyarázó kiegészítésekkel lássuk el. Elég jelentős azonban az olyan egyénileg gazdálkodó birtokosok és kisebb cégek száma, akikről a nyomtatott forrásokban nem történt említés. Ezek üzleti ügyeibe jóformán csak a MNB hitelinformációs kartonjain keresztül nyerhetünk bepillantást. Az említett körülmények megszabják forrásközlésünk jellegét is. Részben a kartonok eredeti beosztását nem lehetett maradéktalanul visszaadni, részben pedig feleslegesnek látszott a mérlegadatok közlése, annál is inkább, mert ezek jó része nyomtatásban is hozzáférhető. Általában nem tértünk ki a cégjegyzés módjának ismertetésére sem, hisz ez a jogszabályok előírásaihoz igazodott. Mindezek miatt forrásközlésünk nem tekinthető teljesnek, hanem csak részlegesnek. Ezen belül azonban a kihagyások jelölése nélkül mindent betűhíven közlünk.4 4 A bevezetés elkészítéséhez felhasználtam Koroknál Ákos: „Az Osztrák—Magyar Bank és a Magyar Nemzeti Bank hitelinformációs tevékenysége (1878—1948)” c. kéziratos dolgozatát. Ezúton mondok a segítségért köszönetét. 89
