A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Sárközi Zoltán: Debreceni hitelinformációk a Magyar Nemzeti Bank levéltárában (1936-1944)
DEBRECENI HITELINFORMÁCIÓK A MAGYAR NEMZETI BANK LEVÉLTÁRÁBAN 1936—1944 Sárközi Zoltán Bevezetés 1924-től kezdve Magyarország központi jegybankja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt. Részvénytársasági alapon működött, de ezt a körülményt címében nem szoktuk feltüntetni. Tőle függött a rendelkezésre álló hitelállomány nagy részének szétosztása, a hitelkeretek megállapítása. E tevékenysége kapcsán a legszorosabb szálakkal kötődött egyrészt a gazdasági élet különböző szakágazataiban működő vállalatokhoz, másrészt az uradalmakhoz, sőt a magánosokhoz is. Ezért életbe vágóan fontos^volt számára ügyfelei pénzügyi, illetőleg üzleti helyzetének beható ismerete. Éppen a hitelinformációk voltak azok az értesítések, melyek révén tudomást szerzett a hitelkérelmezők vagyoni helyzetéről. Ezek alapján szavaztatta meg részükre a kért pénzösszegeket. A Magyar Nemzeti Bank hitelinformációs tevékenységének dokumentumait a Magyar Országos Levéltár IV. osztálya őrzi. A Z 19 számú törzsegység, a „MNB-hitelinformációk” nagy értékű iratanyagot tartalmaz főleg az 1924— 1944. évekből. A 31 doboznyi kartonanyagot őrző gyűjtemény forrásértéke gazdaságtörténeti szempontból szinte felbecsülhetetlen. A bankhitelt igénylők közt iparvállalatokat, kézműves iparosokat, nagy- és kiskereskedőket, földbirtokosokat és egyéb foglalkozású magánszemélyeket találunk. A hitelinformációk előre elkészített formanyomtatványokra kerültek. A MNB központjának hitelügyi osztályán kezelt kartonok egy részének hitelinformációs tudósításait maga a budapesti főintézet készítette el, más részét azonban az egyes fiókok és ki- rendeltségek, mégpedig ki-ki a maga területi illetékessége szerint. A levéltári rendezés során a kartonokat a főintézet és a fiókintézetek, valamint a kirendeltségek területi beosztását követően, a körzeti helynevek szerint haladó ábécé rendben csoportosítottuk, majd minden egyes részlegen belül kialakítottuk a helységek ugyancsak ábécé szerinti sorrendjét. A helységeken belül további ábécérendben következnek az egyes ügyfelek. Egy-egy vállalatról azonban nemcsak a területi illetékessége szerinti bankfiók adhatott információt, hanem a távolabbi országrészekben működő kirendeltségek is — amennyiben ott telephellyel, vagy esetleg földbirtokkal rendelkezett. Ismeretes, hogy az ország legnagyobb vállalkozásai fővárosi cégek gyanánt lettek bejegyezve még akkor is, ha központi irodájukon kívül tevékenységük, és telephelyeik nagy részével a vidéki gazdasági élethez kapcsolódtak. így a leglényegesebb hitelinformációk a MNB budapesti főintézetének munkássága révén jöttek létre. Debrecen mint az ország egyik legnagyobb vidéki városa, és mint a Tiszántúl központja e tekintetben kivételnek számított. Az itteni gazdasági szervek egy részének megvolt a maga területi különállása. A legnagyobb budapesti 87
