A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Soós László: A Debreceni Textilművek elődvállalatainak története (1907-1948)
Az 1939. év őszétől kezdve a kommunista fiatalok szervezkedése ért el jelentős sikereket a debreceni gyárakban. A városban kialakult 5 ifjúsági csoport munkájába a Textilművek fiataljai is bekapcsolódtak. Szervezkedésük főleg a marxista eszmék megismerésére és terjesztésére irányult. A munkások munkabéréhez viszonyítva meglepően magas volt a tisztviselők részére kifizetett bér. Például 1933-ban a 84 ezer pengő munkabér mellett 52 ezer pengőt fizettek ki a tisztviselők részére. A tisztviselők részére kifizetett bér közel 40%-át Berger Artúr és Friedmann Artúr ügyvezető igazgatók kapták.32 A gyár kommunális létesítményekre csak a minimális összeget áldozta. Lényeges változás ebben a tekintetben csak 1945 után következett be. A Debreceni Textilművek Termelő- és Munkaszövetkezetének létrehozása A 2. ukrán hadsereg csapatai 1944 októberében Szoboszló felől előretörve körülzárták Debrecent. A német katonai parancsnokság megkezdte a hadiüzemek, malmok, gyárak, vasút- és postaberendezések felrobbantását. A szovjet csapatok tüzérségi előkészítés után október 19-én éjjel kezdték meg az égő város elleni támadást. A következő nap déli óráira az utolsó német csapatok is elhagyták a várost. Ezekben a napokban érte bombatámadás a debreceni gyárat is. Az épület erősen megrongálódott, ablakai nem voltak, a zsinórverő gépek bábjai úgyszólván teljesen elpusztultak. Az áramszolgáltatás is szünetelt, ezért a termelés átmenetileg teljesen lehetetlenné vált. A munkások 1944 végéig a romeltakarítással és a gépek helyreállításával voltak elfoglalva. A vállalat főrészvényesei még 1945 elején sem tértek vissza a gyárba, ezért a termelés irányításának feladatát a munkások által választott üzemi bizottság látta el. A főrészvényesek távolmaradása — akik korábban a vállalat szakmai és üzleti irányítását is ellátták —, valamint a termelés növelésének érdeke arra sarkallta az üzem dolgozóit, hogy kezükbe vegyék üzemük irányítását. Tervük megvalósításához a munkaszövetkezeti forma biztosította a megfelelő keretet. Az 1945. március 21-én összeülő, alakuló közgyűlés kimondta a Debreceni Textilművek Termelő- és Munkaszövetkezete létrehozását.33 A munkaszövetkezet alapszabályokban rögzített célja: . .korlátolt felelősség mellett textilipari cikkeket gyárt, és azt a fogyasztók részére előnyös feltételek mellett eladja, és folyamatos termelésével állandó kedvező munka- alkalmat biztosít munkásai részére, s ezáltal munkásai jólétét biztosítja.”34 Az új munkaszövetkezet és a Debreceni Textilművek Rt. közötti lényeges különbség már az alapszabályok első pontjánál jól megmutatkozott. Az új alapszabályban fogalmazódott meg a vállalat történetében először az a gondolat, hogy az üzem termelése mellett nem hanyagolhatóak el azok a 32 Uo. Kimutatás az 1933. évi fizetésekről 33 HBmL XXIX. 26. A Debreceni Textilművek Termelő- és Munkaszövetkezete alapszabályai 1947. ápr. 25. A debreceni munkaszövetkezetekre részletesebben lásd: Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig (Szerk.: Ránki György) Db. 1976. 34 Uo. Alapszabályok 1. -. 4 Évkönvy IV. 49
