A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Soós László: A Debreceni Textilművek elődvállalatainak története (1907-1948)
feladatok sem, amelyek a dolgozók életkörülményeinek javítását hivatottak szolgálni. A szövetkezet a kezdeti nehézségek leküzdéséhez sem kapott állami támogatást. A termeléshez szükséges anyagi feltételeket részben az átmentett nyersanyagok felhasználásával, részben a dolgozók által befizetett üzletrészekből fedezték. Már az alakuláskor az üzem 92 dolgozója 101 üzletrészt jegyzett. Egy üzletrész 100 pengőbe került, amelynek 10%-át kellett azonnal befizetni, a hátralevő összeget 9 hét alatt egyenlő részletekben. A tagok felelőssége a szövetkezet kötelezettségeiért az általa jegyzett üzletrészek erejéig terjedt.35 Az alakuló közgyűlésen 3 igazgatósági tagot és 3 felügyelő bizottsági tagot választottak, akik a vállalat termelésének irányítását, illetve ellenőrzését végezték. Igazgatósági tag lett Nyitrai Ferenc szövőmester, Varga Irma raktáros és Pető Sándorné szövőnő. Felügyelő bizottsági tagnak Szűcs János és Simon András textilmunkást, valamint Mező Ernő tisztviselőt választották meg.36 A munkaszövetkezet létrehozását az iparügyi miniszter 1945. május elején jóváhagyta. A Debreceni Textilművek Rt. igazgatósága ebben az időben már a budapesti központi irodában készülődött arra, hogy a gyár irányítását ismét átvegye. A vállalat dolgozói a munkaszövetkezet létrehozásával kész tények elé állították a régi vezetőket, akik így kénytelenek voltak megegyezni a dolgozók képviselőivel. Az 1945. május 18-án megkötött szerződés szerint a munkaszövetkezet a gyárépület bérleti díjaként évi 6000 pengőt fizetett a részvényeseknek. A teljes gyári berendezés haszonbérleti díja címén a részvénytársaságot illette meg az előállított termékek 2,5%-a. A készített cikkek 50%-át nagykereskedői áron a részvényesek kapták meg értékesítés céljából.37 A szerződés 1946. november 1-ig terjedő időszakra szólt. A határidő lejártával a részvényesek nem egyeztek bele a szerződés meghosszabbításába, hanem számukra kedvezőbb megállapodást akartak kiharcolni. Közös megegyezés hiányában per útján kívánták követeléseiket érvényesíteni, mivel azonban az ügyükben az államosításig bírói ítélet nem született, lényegében a szövetkezet vezetői határozhatták meg a bérleti díj nagyságát. A részvénytársaság és munkaszövetkezet közös tevékenysége csak 1946 augusztusáig, a stabilizáció megteremtéséig tartott. A kezdeti időszakban a szövetkezet rá volt utalva a részvényesek kezén levő budapesti iroda értékesítő tevékenységére. Ezt tudták a régi vezetők is, ezért elhatározták, hogy akadályozni fogják a termékek eladását. Abban reménykedtek, hogy ezzel fizetési nehézségeket okoznak a vállalatnál, ami végül is a szövetkezet bukásához vezet. A részvényesek spekulációját a szövetkezet vezetői gyorsan leleplezték é* már 1946 augusztusában Budapesten új eladási irodát állítottak fel. Vezetését Lenkei Ferencre bízták, aki szorgalmas munkával nagyon rövid idő alatt teljesen pótolni tudta a régi eladási iroda tevékenységét.38 Ezzel a munkaszövetkezet teljes mértékben függetlenítette magát a régi tulajdonosoktól, és megindulhatott az önálló fejlődés útján. 35 Uo. Alapszabályok 5. -. 36 Uo. Alakuló közgyűlési jegyzőkönyv 1945. márc .21. 37 Uo. A Debreceni Textilművek Rt. keresetlevele a Munkaszövetkezet ellen. 1948. 38 Uo. Közgyűlési jegyzőkönyv 1947. ápr. 25. 50
