A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Soós László: A Debreceni Textilművek elődvállalatainak története (1907-1948)
A részvénytársaság vagyona főleg a Zerkowitz céggel szemben fennálló tartozás miatt csak 1939 után növekedett nagyobb mértékben. A vállalat vagyona 1929-ben 610 ezer P volt és 1939-ben is csak alig haladta meg a 654 ezer pengőt. A későbbi gyors növekedés, amelynek eredményeként 1942-re a vállalat vagyona elérte a 2 200 000 pengőt, részben már az inflációnak volt köszönhető.28 A vállalat által nyilvánosságra hozott mérleg adatai csak megközelítően tükrözték a valódi helyzetet. Általában a nyilvánosságra hozott mérlegben kedvezőtlenebb üzleteredményt tüntettek fel a ténylegesnél, azért, hogy így adózatlan belső tartalékot tudjanak képezni. A debreceni gyár még mérlegeinek elkészítésénél is ezt a gyakorlatot követte. Ezt bizonyítja az 1935. dec. 31-én a Magyar Általános Hitelbank Részvénytársaságnak készített kimutatás, amelyben a nyilvános mérleg és a tényleges vagyoni helyzet közötti eltérés az alábbiak szerint alakult:28 29 Ingatlan Gépek és berendezések Állótőke Forgótőke Az 1935. évi mérleg adatai P 136 119 99 151 623 12 287 743 11 252 869 89 Hitelbanknak adott adatok P 60 000 — 263 700 — 323 700 — 391 620 69 A részvénytársaság szilárd pénzügyi helyzetét tükrözi, hogy 1940-ben az alaptőkét 25%-kal csökkentették (200 ezerről 150 ezer pengőre) mert a vállalat tartaléktőkéje olyan nagymértékben megnőtt, hogy alacsonyabb alaptőkével is zavartalanul tudott dolgozni.30 A vállalat vagyoni helyzetének javulását nem követte a munkások szociális helyzetének megfelelő mértékű javítása. Az üzem két műszakban dolgozott, a munkások munkaideje napi 12 óra volt. A hosszú munkaidő csak 1938-ban csökkent 8 órára, de a háború alatt ismét meghosszabbították. A gyár szociális ellátottsága minimális volt. Az üzemhez nem építettek öltözőt, a munkások a gépek háta mögött öltöztek át, és csak hideg vízben tudtak megmosakodni. Sajnos a munkáslétszám alakulásáról nincsen adatunk, de az eredményszámlák munkabéradatai szerint 1924 és 1935 között említésre méltó létszám- növelés nem következett be. A munkások részére kifizetett munkabérek csak 1936 után emelkedtek. A munkásoknak kifizetett bérösszeg az 1935. évi 98 ezer pengőről 1941-re241 ezer pengőre emelkedett.31 Természetesen ez a nagyarányú növekedés részben az inflációnak volt köszönhető, de valószínű, hogy a hadimegrendelések hatására a munkások számát is növelték. A dolgozók bérének növekedését az egyre szélesebb alapokon kifejlődő munkásmozgalmi szervezkedés is elősegítette. Az 1937-ben kirobbanó sztrájkmozgalom, amely Debrecen összes ipari létesítményeiben visszhangra talált, a Debreceni Textilművek Rt. üzemét is elérte. A több mint száz munkás által folytatott bérmozgalom sikerrel járt. 28 Uo. Mérleg 1929 -1942. 29 Uo. Mérlegszámla 1935. dec. 31. 30 Uo. Igazgatóság jelentése a közgyűlésnek 1940. július 27. 31 Uo. Eredményszámla 1929—1942. 48
