A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Soós László: A Debreceni Textilművek elődvállalatainak története (1907-1948)
vívta a vásárlók elismerését. A külföldi — főleg osztrák, svéd, holland, dán — piacokon a mintás jacquard szalagok voltak a legkeresettebbek. A termékek belföldi értékesítését elősegítette, hogy a vállalat Budapesten is tartott fenn irodát, sőt a harmincas években áruraktárat is létesítettek a fővárosban. A harmincas években a részvénytársaság vezetői a legfontosabb feladatuknak a vállalat anyagi helyzetének megszilárdítását tekintették. Ezért 1937-ig az évi nyereségből osztalékot sem fizettek, hanem a tartalékalap növelésére fordították. A vállalat évi nyeresége az alábbiak szerint alakult :24 év A gyár term, nyereség, P év évi tiszta nyereség, P 1929 2 429 1936 16916 1930 3 126 1937 22 132 1931 3 518 1938 12 822 1932 5 473 1939 58 479 1933 9 029 1940 54 303 1934 12 653 1941 128 273 1935 18 820 1942 96 067 1939 után a szokatlanul nagy évi nyereség már nem a termelésből származott, hanem az infláció következtében a készletek értéknövekedéséből. Például a raktáron levő ugyanazon mennyiségű fonal 1939. dec. 31-én 132 780 pengőt ért, 1940. december 31-én pedig már 151 463 pengővel számolhattak el.25 Tehát ebben az időben a kimutatott évi tiszta nyereség már nem tükrözi hűen a gyár üzemi tevékenységének eredményességét. Az évi nyereség felosztása általában az alábbiak szerint történt:26 Az 1941. évi tiszta nyereség 128 273 80 P Ebből: Tisztviselői nyúgdíjalapra fordítottak 40 000 P Tisztviselők jutalmazására 15 000 P Igazgatóság tiszteletdíja 2 500 P Felügyelő bizottság tiszteletdíja 450 P Részvényesek osztaléka 24 000 P Tartalékalapra 3 496 P Adómentes tartalékszámlára 30 000 P Ebben az évben részvényenként 8 pengő osztalékot fizettek ki, amely a részvények 24%-os kamatozását jelentette. A vállalat pénzügyi stabilizációját sikerült megvalósítani. Ezt mutatja, hogy a gyár tartalékalapját 1942-re az 1929. évi 2696 pengőről 141 611 pengőre növelték. Hasonlóképpen az értékcsökkenési alapot is 14 ezer pengőről 205 ezer pengőre tudták emelni. Az elért üzleti eredmények jelentőségét még növeli, hogy ebben az időszakban a vállalat kifizette a Zerkowitz cégnél fennálló tartozásait is, ami 1929-ben még meghaladta a 177 ezer pengőt.27 24 Uo. Mérleg 1929—1942. 25 Uo. Közgyűlési jegyzőkönyv. Leltári összesítés 1940. dec. 31. 26 Uo. Közgyűlési jegyzőkönyv 1942. márc. 27. 27 Uo. Mérleg 1929., 1942. 47
