A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Soós László: A Debreceni Textilművek elődvállalatainak története (1907-1948)
üzemet hoztak létre.3 Ezek között találjuk a Debreceni Első Szalagszövőgyár Részvénytársaságot is, amely a két világháború és gazdasági válságok viharát kiállva, ma a budapesti székhellyel dolgozó Szalag- és Zsinórgyár nagyvállalat debreceni gyáregységét alkotja. A gyár alapítása és tevékenysége az I. világháború végéig Az 1906-ban bekövetkezett gazdasági fellendülést akarták kihasználni a Debreceni Első Szalagszövőgyár Rt. alapítói is, akik a Debrecen, Bethlen u. 32. sz. alatt létrehozott új részvénytársaság alakuló közgyűlését 1907. március 9-én tartották. A cégbíróságon 1907. márc. 16-án bejegyzett társaság 150 000 korona alaptőkével alakult, mely 1500 db 100 korona névértékű részvényre oszlott. A szerény tőkével induló társaság részvényeinek többsége a vállalat irányítását végző Bozzay Pál, Ungvári József, Auszterlitz Ármin, Feldmann József, Aszódi Mór és dr. Lukács Emil igazgatósági tagok kezében volt.4 Az új vállalat alapszabályokban rögzített célja: szövő-, de különösen a szalagszövőipar körébe vágó bárminemű iparcikk előállítása. Ä részvénytársaság vagyonának legjelentősebb részét az 58 271 К értékű gépi felszerelések és az 52 345 К értékű gyári telek és épületek alkották. A gyár eleinte csak köperszalag és lámpabél gyártásával foglalkozott évi 100—150 ezer korona termelési értékben. A nagyon szolid üzletvitelre jellemző, hogy az alaptőkének alig több mint 70%-át fordították állóeszközökre, azért, hogy minél kevesebb hitelt kelljen igénybe venni. Az alapítók azt remélték, hogy az óvatos gyárvezetés az üzleti életben a társaság gazdasági megerősödéséhez vezet. Számításon kívül hagyták, hogy az iparágban levő erős konkurrenciaharc nem kedvez elképzeléseiknek. Ezt mutatja, hogy az 1908-as üzletévet 21 ezer, az 1909-es évet 49 ezer korona veszteséggel zárták. A veszteségek hatására a gyár vezetői elhatározták, hogy a termékek olcsóbb előállítása érdekében bővítik a gépparkot. 1910-ben állami segéllyel a gépi felszerelésük értékét 74 ezer koronára emelték. A 45 munkással dolgozó üzem évi termelési értéke 1911-ben már meghaladta a 150 ezer koronát, és 1913-ra elérte a 220 ezret.5 Az új üzleti szemlélet külső kifejezéseként a társaság nevét is megváltoztatták. A gyár új neve 1911-ben Debreceni Első Lámpabél- és Szalagszövőgyár Rt. lett.6 A 15 szövőgéppel, a 20 zsinórverőgéppel dolgozó üzem az új beruházás hatására sem tudott hatékonyan termelni. Az évenként jelentkező veszteség nem csökkent, inkább emelkedett, és 1912-ben már elérte a 62 ezer koronát.7 1913-ban a társaság részvényesei már azon fáradoztak, hogy hogyan lehetne minél kisebb veszteséggel megszabadulni értékpapírjaiktól. Ä veszteség felszámolása érdekében az alaptőkét 90 ezer pengőre szállították le, és a fennmaradó 60 ezer pengőt jóváírták. A részvénytársaság az első világháború végéig egyetlen évben sem ért el nyereséget, ezért osztalékot sem tudott fizetni a részvényeseknek. 3. Magyarország tiszti cím- és névtára. XXVII. évfolyam. Bp. 1908. 609. old. 4 Központi Értesítő. Budapest, 1907. 5 Mihók-féte Magyar Compass 1911. Bp. 1912. 6 Központi Értesítő. Budapest, 1911. 7 Mihók-féle Magyar Compass 1916. Bp. 1917. 40
