A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)

Fórum - Mervó Zoltánné: Az iskolatörténeti kutatás levéltári forrásai

teljesítését. A szakfeladatok ellátását az 1930-as évektől a népoktatási albizott­ság teljesítette. A megyei városok és a községek iratait a levéltárak az V. fondcsoportban őrzik. Községekben a helyi hatalom forrása a községi képviselőtestület volt, melynek tagjai között 50%-ot a virilisek képviseltek. Az üléseikről felvett kép­viselőtestületi jegyzőkönyvek a határozatokat, azok meghozatalának során fel­merült vitákat tartalmazzák. Minthogy a községi iskolák és óvodák fenntartása, fejlesztése, a tanerők személyi ügyeinek intézése községi hatáskörbe tartoztak, a jegyzőkönyvek és a községi költségvetések mindezekről számot adnak, tehát jelentős forrásai az iskolatörténeti kutatásnak. A közoktatás, ezen belül az iskolatörténeti kutatás nélkülözhetetlen forrás­anyaga az oktatásügyi igazgatás szakszerveinek: a tankerületi főigazgatóságnak és a tanfelügyelőségeknek fonójában keresendő, melyekben az iskolapolitika kérdéseit tárgyaló rendelkezések, jelentések gazdag anyaga rejlik.13 A tanügyigazgatás egységes felügyeleti rendszerének a Mária Terézia által 1777-ben kiadott I. Ratio Educationis utáni továbbfejlesztése — eltekintve a Thun-féle reformtól — Eötvös József nevéhez fűződik. Az ő minisztersége alatt szabályozták a vármegyei tanfelügyeleti rendszert; ő kezdeményezte és öntötte formába az 1868. évi 38. törvénycikket, mely többek között intézkedett a kirá­lyi tanfelügyelőségek felállításáról. Hatáskörüket az 1876. évi 28. te. részletesen megállapította. A tanfelügyelő kötelezettsége volt a területéhez tartozó állami, községi, hitfelekezeti, társulati és magán alsó és felső népoktatási, valamint a kisdedóvóintézetek látogatása, a népoktatási törvény végrehajtásának ellenőr­zése. Felekezeti iskolák esetében észrevételeinek foganatosítása csak az egy­házi hatóságok hozzájárulásával, illetve azok útján történhetett. Szemben a tanfelügyelővel, a tankerületi főigazgató hatásköre a közép­iskolákra terjedt ki. Az intézmény az 1883. évi 30 te-vei nyerte el végleges szer­vezetét. Az állami iskolák mellett a tankerületi főigazgató gyakorolta tankerü­letében az egyházi iskolák állami felügyeletét is. A tanügyigazgatásnak ez a rendszere kisebb változtatásoktól eltekintve — 1935. évi 6. te. — tovább élt a felszabadulás után is. A Magyar Népköztársaság kormányának 4155/1949. számú rendeletével a kerületi hatáskörrel működő Debreceni Tankerületi Fő- igazgatóság megszűnt. A megyék szerint szervezett új tankerületi főigazgató­ságok működésüket 1949-ben kezdték meg. Funkciójukat 1950-ben, a tanácsok megalakulásával az oktatási osztály vette át. A tanfelügyelőségek és a tankerületi főigazgatóságok iratai — megszű­nésük után — levéltári kezelésbe kerültek. A háborús pusztítás, az 1948-ban bekövetkezett gondatlan iratselejtezés és sok helyen az egykorúan hanyag irat­kezelés nagy károkat okozott, de ezek ellenére is elmondhatjuk, hogy nevelés- történeti kutatásoknál a legértékesebb forrásokkal ebben az anyagban talál­kozunk. A főigazgató általános levelezése (iktatott iratok) megismertet az isko­lapolitikai elgondolásokkal, ezen belül rendelkezésre állnak a Vallás- és Köz- oktatásügyi Minisztérium rendeletéi, a tanítói állások szervezésére vonatkozó okmányok, a tanítóválasztások iratai és általában a pedagógusok személyügyi nyilvántartásai; a tankerületi főigazgató jelentései, intézkedései, melyek beszá­13 Vö. erre Sárközi István: Csongrád megye és Szeged város tanfelügyelői fondjának forrásértéke 1945—1949. Levéltári Szemle 1973, valamint Móra Magda: A Székesfehérvári Tankerületi Fő- igazgatóság 1936—1949. Levéltári Szemle 1976: 2—3. szám. 201

Next

/
Thumbnails
Contents