A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Fórum - Mervó Zoltánné: Az iskolatörténeti kutatás levéltári forrásai
mólnak az iskolák állapotáról, felszereltségéről, gazdálkodásáról, diákszociális kérdésekről, az iskolák tanerői ellátottságáról, a tanulói létszámról, a pedagógusok és diákok fegyelmi ügyeiről, az oktatómunkáról, a vizsgarendről, a használatban levő tankönyvekről, iskolaalapításról, iskolaszervezeti kérdésekről, az iskolahálózat fejlesztéséről, iskolai ünnepségekről, rendezvényekről, a tanulók önképzőköri, szakköri munkájáról, a diákönkormányzatok tevékenységéről, a szülők és az iskola kapcsolatáról, melyek a tanügyi szervezet kérdéseinek tanulmányozásánál annál is inkább nélkülözhetetlenek, mert a volt VKM iratai 1956-ban az Országos Levéltárban elpusztultak. A tankerületi iratoknak értékes része az iskolafelügyeleti munka kapcsán keletkezett jegyzőkönyvek sorozata, mely a tanulmányi felügyelők iskolalátogatásáról készített feljegyzéseket tartalmazzák. Ezek a jegyzőkönyvek tájékoztatást adnak az iskola állapotáról, felszereltségéről, az iskola tanulóinak fegyelmi helyzetéről, az oktató-nevelő munkáról, módszertani kérdésekről, összefoglalást tartalmaznak a pedagógusok szakmai és politikai felkészültségéről. Rendelkezésre állnak a tanszemélyzet minősítési táblázatai is, melyek a pedagógusok jellemzéséhez kitűnő adalékul szolgálnak. A népiskolák állapotának vizsgálatához forrásként használhatók a VKM rendeletére 1942-ben készített jelentések, melyek községek szerinti tagolásban értékelést nyújtanak az iskolák helyzetéről. Közlik a benépesülés adatait 1934—1942 közötti évekből, a tanulók és tanítók, valamint a tantermek számát, az épület helyrajzi adatait, sok esetben az iskolaépület fényképét is. Iskolatörténeti kutatásoknál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a népiskolai hatóságok okmányanyagát sem. A népiskolai hatóságok között tartjuk számon az 1868. évi 38., az 1876. évi 28. és az 1935. évi 6. te. rendelkezései alapján szervezett iskolai intézményeket. Az elsőfokú iskolai hatóságok közé tartoznak az óvodák, iparos- és kereskedőtanonc-iskolák esetében a felügyelő bizottságok, községi iskoláknál a községi iskolaszékek, állami iskolák esetében az iskolai gondnokságok, felekezeti iskoláknál az egyházi iskolaszékek. A körzeti iskolafelügyelők működéséből származó iratok a nevelői munka hatékonyságáról, a tanulmányi előmenetelről tájékoztatnak. Találunk közöttük módszertani értekezletekről felvett jegyzőkönyveket, amelyek tantárgytörténeti kutatásoknál értékesíthetők, de ugyancsak képet adnak a tanítás színvonaláról, a tanulók szakmai felkészültségéről, szorgalmáról is. A tanoncmozgalom (szakmunkásképzés) tanulmányozásához forrásul szolgálnak a céhiratok, az ipartársulati és ipartestületi iratok, melyekből megismerhetjük a tanoncszegődtetés feltételeit, a tanoncifjakkal szemben támasztott szakmai követelményeket, az ifjúsági törvényeket. Értékes adalékkal szolgálnak az egyesületi iratok is, melyek közül elsősorban a tanítótestületek, tanítóegyesületek működéséből megmaradt iratokra hívjuk fel a figyelmet. Hosszasan lehetne még felsorolni a különböző iskolatípusok forrásanyagát, elemezni azok tartalmát, a történeti korszakokban érvényesült irányelveit és eredményeit. De mindez további részlettanulmányok feladatkörébe tartozik. Az eddigiekből is világosan megállapítható, hogy az iskolatörténet széles körű értelmezése alapján folyó kutatás a művelődésügy fontos ágazata, ennek ismerete nélkül homályos marad a társadalmi élet több szervezeti és mozgalmi jelensége, egyáltalán a közösség, az önkormányzat, az állam és az élő emberek közötti kapcsolatok hosszú sora. 202
