A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Fórum - Mervó Zoltánné: Az iskolatörténeti kutatás levéltári forrásai
leumi évkönyve és a hajdúböszörményi Bocskai Gimnázium jubileumi emlékkönyve. A Debrecen zenei életéről 1975-ben megjelent tanulmánykötet szerzői gárdája — sajnálatos módon — nem aknázta ki azokat a rendelkezésre álló és felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékkel bíró forrásokat, melyek a Zenede működésének idejéből rendelkezésre állnak. Gondolunk itt a zenei élet kiválóságaitól származó magánlevelekre, műsorfüzetekre, szerződésekre s a különféle zenei rendezvények szervezési irataira. A zenei élet történetének ismertetése sohasem nélkülözheti magának a zenei oktatásnak, továbbá a zenepedagógiának szervezeti változásait és tartalmi módszereit. A felsőfokú oktatással kapcsolatos tanulmányok sorában megemlítjük a Varga Zoltán által „A debreceni tudományegyetem története 1914—1944. között” címen összeállított munkát, a Komoróczy György által „A debreceni agrár felsőoktatás 100 éve” címen szerkesztett tanulmánykötetet, amely részletesen elemzi az akkor akadémiai fokú pallagi mezőgazdasági iskola oktatási, szervezeti rendszerét. Bencsik István munkája a Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 évét mutatja be 1953—1963 között, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Természettudományi Karának 1949—1974 közötti működéséről az 1975-ben kiadott jubileumi kötet ad számot. Felsorolásunk természetesen csak a nagyobb terjedelmű és önálló munkákra tért ki, részletes összefoglalást a helytörténeti kiadványokról a Megyei Könyvtár által összeállított bibliográfiák nyújtanak.3 Az iskolatörténet-írás iránti nagyobb fokú érdeklődés főként az utóbbi években jelentkezett Hajdú-Bihar megyében, elsősorban a község- és várostörténeti monográfiák készítésekor. A művelődéstörténet keretei között csaknem minden kötetben helyett kapott az iskolatörténet is.4 Gyakran választanak iskolatörténeti témát doktori disszertáció megírására készülő személyek, szakdolgozó egyetemi és főiskolai hallgatók, tanárok, óvónők, akik levéltári kutatással csak alkalomszerűen foglalkoznak. Ezeknek munkásságához kívánunk a következőkben néhány gyakorlati tanácsot adni a levéltári forrásokról, azok hasznosításáról.5 A magyar állami levéltári hálózatba tartozó területi levéltárak kezelésében levő iratokról, azok évköréről és terjedelméről a Kulturális Minisztérium Levéltári Igazgatósága által kiadott fondjegyzékek nyújtanak tájékoztatást. A Hajdú- Bihar megyei Levéltár őrizetében levő iratképző szervek (fondképzők) anyagáról a fondjegyzék 1963-ban jelent meg, de azóta több olyan helytörténeti segédlet látott napvilágot, amely éppen a kutatás megkönnyítése érdekében a levéltár 3500 folyóméter iratanyagáról részletes tájékoztatást nyújt az érdeklődő szá3 Könyvek Hajdú-Bihar megyéről 1945—1974. (Szerk.: Bétiyei Miklós), Db. 1975. Ajánló bibliográfia. 4 Bajkó Mátyás: A művelődésügy áttekintése. In: Tanulmányok Sarkad múltjából (Szerk.: Komoróczy György), Gyula é. n. (1972); Papp György: A művelődésügy egyes kérdései. In: Hajdúdorog története (Szerk.: Komoróczy György), Gyula, 1971. továbbá Bajkó Mátyás: Egyházszervezet és iskolarendszer. In: Hajdúnánás története. (Szerk.: Rácz István), Db. 1973 és Uő.: Hajdúszoboszló művelődéstörténete, valamint Dankó Imre: A hajdúszoboszlói partikuláris iskola. In: Hajdúszoboszló monográfiája. (Szerk.: Dankó Imre), Hajdúszoboszló, 1973. Bencsik János: Művelődési viszonyok a Hajdúkerület megszűntéig, valamint Bencsik János—Nyakas Miklós: A művelődés története 1876-tól napjainkig. In: Hajdúböszörmény története. (Szerk.: Szendrey István), Db. 1973. 5 Lásd Simon Gyula tanulmányát is: Neveléstörténeti kutatás levéltárakban. In: Tanulmányok a neveléstudomány köréből Bp. 1962. (Szerk.: Kiss Árpád, Nagy Sándor stb.) 249—278. old. 13* 195
