A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)

Közlemények - Sz. Kürti Katalin: Szüts János hajdúkerületi és Kis András kismarjai piktorról

Kisebb méretű, félalakos festményt látni a böszörményi Hajdúsági Múzeum kiállításán. A mű nem szignált, de a ruházat, a fegyver, az arc, megfestése kétségtelenné teszi, hogy Szüts munkájával állunk szemben. Készítési idejét 1817—1822 köztre helyezhetjük, mivel ekkor többször járt, vagy huzamosabban tartózkodhatott a piktor Böszörményben, az ikonosztázion ügyében.

Többet tudunk Kis Andrásról, Kismarja képírójáról. Osváth Pál több művét látta a múlt század második felében, a könyveiben megemlékezik a képekről. Ezenkívül egy levéltári peranyag ismerteti a pocsaji eklézsiával való huzavonáját. Nincs ugyan birtokunkban egyetlen olyan festmény sem, amelyen szignóját láthatnánk, tehát amelyet biztosan köthetnénk személyéhez, de ha egybevetjük Osváth, ill. Kis leírásait, tervezetét és a ma Pocsajban fellelhető műveket, azonosíthatjuk munkáival.

Születési dátumát, helyét nem ismerjük. Tanulmányait Farenson Ferenc egri mesternél kezdhette a XIX. század első éveiben. 1803-ban együtt dolgoztak Bélapátfalván, ott ugyanis, a szentély mennyezeti freskóján „Kis And írás?/ 1803” szignót találtak 1960-ban.29 1810 körül már Kismarján élt, itt született 1818-ban, ill. 1820-ban két gyermeke.30 Osváth Pál szerint „1819—29 közt festette Kun János főbíró Kis András képíró által ... a boldog emlékezetű Bocskai István fejedelem arcképe mellé, a város szabadalmait megerősítő Rákóczi Zsigmond, Báthory Gábor, Bethlen Gábor és Apafi Mihály fejedelmek, továbbá az osztrák uralkodó házból Károly és Ferencz Király arczképeit. Később festtettek Mária Terézia és V. Ferdinand uralkodók arcképei és a koronázás után festtetett az I. Ferenc József királyunk arcképe.”31

Az eddigiekből kiderül, hogy kb. 1785—1870 között élhetett Kis András. Városa megbecsülte, állandó munkát adott számára. A városházán egy teljes arcképcsarnoka állt, ezen túl minden lakóházba meg kellett festenie Bocskai arcképét, s ezért külön kommenciót kapott.31 De festett egy Bocskai-képet a kismarjai református templomba is, amelyet unikumként említ Osváth 1875-ben.33 Kis András Bocskai-képe azonban annyira tönkremehetett a XIX. század végére, hogy az egyház 1905-re újat festetett, ill. Kis művét másoltatta le Dobay Ferenccel.34 Hogy másolatról van szó, azt a reformkori nyelvállapotot tükröző felirat: „Stefanus Bochkay” árulja el.

Jelenleg tehát Kis Bocskai képének másolatát látjuk a kismarjai református templomban. Van azonban egy kis méretű Bocskai mellkép a nagykereki múzeum kiállításán, amelyet Kis András művének tarthatunk. Hasonlít Szüts János Bocskai mellképéhez, csak annál fagyosabb színvilágú, s gyengébb kvalitású. Feltételezem, hogy Kis András látta valahol Szüts János Bocskai-képét, s annak mintájára készítette ezt a nem tudni, honnan származó, kis méretű olajképet.

28 A millennium idejére legtöbb hajdúvárosban új festményt helyeztek el a tanácsházán. Készítőik: Cserna Károly, Éder Gyula, id. Kovács János voltak (utóbbi festménye látható ma Hajdúszoboszlón).

29 Közlés a Heves megye műemlékei I. kötete, 350. old. olvasható. (Szerk.: Dercsényi Dezső), Bp 1969. A freskók az 1960-as feltárás során tönkrementek.

30 Felesége Petres Julianna volt. 1818-ban született Sámuel fia, 1820-ban Julianna nevű lánya. (1. egyházi anyakönyv, Kismarja).

31 Osváth Pál: Bihar vármegyében kebelezett Kis-Mária (Kismarja) Nagyközség és a nagymariai puszta leírása Bp. 1896. 44. old.

32 Közli Osváth Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása c. könyve Nagyvárad, 1875. 355. old.

33 Közlés Uo.

34 Dobay Ferenc (1867—1945) Nagyváradon dolgozott szobafestőként, majd Münchenben tanult. 1910-től rendszeresen szerepelt Budapesten, kiállításokon.

12 Évköny IV.

177