A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)

Tanulmányok - Béres András: A Hortobágy ipari létesítményei

Halastói magtár és malom A hortobágyi csatornázás a hasznosítás nagyszerű alkotása, a puszta víz­állásos, vakszikes mocsaras részén, a Csúnyaföldön létrehozott haladtól gazda­ság. Terve még az első világháború előtt felmerült, de valósággá csak 1916-ban vált, amikor 1916. augusztus 29-én Aczél G. főmérnök tervei alapján megindult a nagy munka a Magyar Tógazdaságok Rt. kezdeményezésére, Hortobágyi Tógazdaságok címen. A tiszti lak, cselédlakások és egyéb gazdasági épületek mellett ekkor került sor a 379,96 m2 alap és 4681,00 m3 területű, 77,19 m2, azaz 238 m3 területű gépház és 66,08 m2 alapterületű rakodóval magtár és malom megépítésére, amely a gazdaságban a halélelmezés, illetőleg a kiegészítő létesít­mény a sertéshizlalda takarmánnyal való ellátását szolgálta. Ez a létesítmény mai napig betölti eredeti funkcióját, s a lóvontatású iparvasúttal, amely 0,75 m nyomtávú,, sokat segít a halastavak ellátásában és a halszállításban. 1917-ben egy, a MAV-hoz csatlakozó 67 m hosszú, 0,76 m nyomtávú szárny építését kezdték meg, majd 1938-ban Királyi Sándor mérnök tervei alapján 1942-re az Államvasutak egy iparvágányi normál nyomtávú kitérő megépítését vállalta, amely azonban csak részben készülhetett el, de a halastó területére nem vezették be. A halastói magtár és malom az állami gazdaság mai napig működő ipari üzemegysége.18 Méhészeti rí. Hortobágyon Úgy látszik, hogy 1921-ben egy új kezdeményező folyamat indult el Horto­bágyon. 1921. március 20-án az alakulóban levő Hortobágy vidéki Méhészeti Rt. kéréssel fordult a tanácshoz, illetőleg az erdőhivatalhoz, hogy az erdőhivatal hordobágyi csemetekertjében már működő méhészet igénybevételével nagy fontosságú, nemzetgazdasági célt szolgáló méhtenyészetet és hozzá kapcsolódó feldolgozó üzemet létesíthessen. Céljuk az volt, hogy szakértő vezetés mellett nagyobb, mintaszerű méhészetet rendezzenek be, ahol a részvényesek és a mé­hészet iránt érdeklődők gyakorlati ismereteket szerezzenek. Úgyanakkor a méztermeléssel, fogyasztók számára történő feldolgozással a méhtenyészetet előmozdítsa, s egyúttal „a városnak és az országnak jelentékeny közgazdasági tényezőjévé váljék”. Az első felhívásra 220 részvényt, 220 000 korona értékben jegyeztek, de Huszár Miklós ügyvezető igazgató, okleveles gazda minden igye­kezete ellenére is nem lehett hosszú életű ez a vállalkozás.19 Sajtgyár és gyapjúmosó a Hortobágyon Feltételezhetően Kövendy Domokos javaslatából táplálkozik a Debreceni Juhtartó Gazdák Egyesületének kezdeményezése is. Ez a közel hatvanéves múlt­ra visszatekintő társaság 1921-ben azt a kérést terjesztette elő, hogy Debrecen város Tanácsa a Hortobágyon létesítendő sajtgyár és gyapjúmosó céljaira 18 Béres András: A Hortobágy fejlődéstörténetének vázlata és levéltári forrásai. In: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve II. (Szerk. Gazdag István) Db. 1975. 140. old. Béres A.: A Hortobágy történelme i. m. 242. old. HBmL. XXI. 505/a. Hortobágyi iratok. Papp József: Halászati jog a Hortobágy vizein. In: Tanulmányok a Hortobágy néprajzához. Műveltség és hagyomány. XV—• XVI. (Szerk.: Gunda Béla) Db. 1972—74. 189—206. old. 19 HBmL. IV. B. 1409/e. 3. 768/1921. sz. Érd. hiv. 13

Next

/
Thumbnails
Contents