A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A Debreceni Állami Gazdaság gazdálkodása 1951-1956 között
A gyümölcsös és szőlő területe a régebbieknek felelt meg: alma egyéb gyümölcs szőlő 40 kh 17 kh 48 kh A növénytermelést a fagy- és jégkár nagy veszteségekkel terhelte. Aratás előtt a gabona megszorult, így a termés elég gyenge volt. A zöldségtermelés is veszteséges ez évben.13 A Debreceni Állami Gazdaság növénytermelésében a korra jellemző vonások megmutatkoztak. Bár nagy területen gazdálkodtak, nem alkalmaztak nagyüzemi termelési módszereket. A sokféle növényt tartalmazó termelési struktúrájuk miatt a korszerű tömegtermelést nem alkalmazhatták, a gépesítés eredményeit sem lehetett igazán alkalmazni a parcellás gazdálkodás miatt. Túlságosan az önellátásra rendezkedett be a gazdaság az akkori agrár- politika szellemében. A debreceni gazdaság állattenyésztési ágazata igen szerény alappal indult 1951-ben. Ekkor az állatállomány 16 ló és 51 szarvasmarha volt. A lovak közül 10 db nonius, a szarvasmarhák magyar tarka fajtájúak. A szarvasmarhákból 1 tenyészbika, 38 tehén, 12 borjú. Némileg növekedett az állatállomány 1952-ben: 26 db lovuk és 162 db szarvas- marhájuk volt. A tehenek száma visszaesett 27 db-ra, viszont 126 növendékállat és 8 szopósborjú növelte az állományt. 1953- ban 52 db ló és 244 db szarvasmarha tartozott a gazdasághoz. A tehenek száma 74-re növekedett, 136 db növendékmarha és 25 szopósborjú, valamint 6 db hízómarha alkotta a tenyészalapot. 1954- ben a lóállomány növekedett 74 db-ra, szarvasmarhák száma 189-re csökkent. Ezen belül a tehenek száma 79, a növendékállatoké 89, 18 szopósborjút, 1 hízómarhát tartottak. 1955-ben a gazdaság állattenyésztése az egyesítés révén megnövekedett: 130 db-os tehenészet, 1400 férőhelyes hizlalda, 200 db-os nö- vendékállat-tartása volt. A gazdaság felvetette az 1955. évi mérlegbeszámolóban, hogy a Beton tanyai üzemegységben levő tehenészetet meg kellene szüntetni, mert a takarmányt a 30—40 km-re levő macsi üzemegységből szállítják ide, s ez növeli az önköltséget. A macsi hizlaldával is hasonló probléma volt, mivel nincs magtára, a takarmányt máshonnan szállítják oda. A gazdaság állattenyésztésére általában hátrányos, hogy az istállók szétszórtak, s ez többletköltséget okozott. Az állatokat zsúfoltan helyezték el, emiatt azonban a tejtermelés kevés. A sertéshizlalás nyereséges volt, 288 ezer Ft haszonnal zárták az 1955-ös évet. A tehenészet 130-as száma 1956-ban is megmaradt. A többi ágazat az alábbi:14 Az állattenyésztésben is a növénytermeléshez hasonló helyzet alakult ki. Bár nagygazdaság volt, főként a kismacsi gazdaság egyesítése után, de nem vált igazi nagyüzemmé. 13 Uo. XXIX. 603/b. és XXIX. 604/c. 1956. évi mérlegbeszámoló 14 Lásd a fent jelzett mérlegbeszámolókat 1951—1956. borjúnevelés: 42 db növendékállatok: 168 db sertéshizlalás 633 db marhahizlalás 4 db 144
