A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A Debreceni Állami Gazdaság gazdálkodása 1951-1956 között
Röviden a gazdaság beruházásairól is szólni kell, mivel ezek jól jelzik azt a tényt, hogy a nagyüzemmé váláshoz jóval komolyabb ráfordítások kellettek volna e téren is. A gazdaság esetében is az látszik világosan, hogy a vezetés nagy eredményeket várt a mezőgazdaságtól, de viszonylag kevés anyagi támogatást biztosítanak részére. 1952-ben egy db 100 férőhelyes istállót építettek, továbbá egy zöldségcsomago- lót és 4 db ásott kutat, továbbá egy 30 személyes munkásszállást is felépítettek, mert addig nem tudták a dolgozókat elszállásolni a munkák idejére. Az istálló építése 1953-ra is áthúzódott. A gazdaság 1953-ban nem sok beruházást végzett: egy növendékistálló helyre- állítását befejezte, épített egy tejházat, egy ásott kutat és megkezdte egy 80 férőhelyes tehénistálló helyreállítását és egy 50 férőhelyes borjúnevelő építését. Ez utóbbi két építési munka 1954-re is áthúzódott. A gazdaság értékelése szerint sem az építkezés, sem a gépesítés terén nem volt olyan jelentős beruházás, mely a gazdálkodás színvonalát jelentősen emelte volna. Egyedül a tehénistálló helyreállításának a célja volt az, hogy a tehenészetet egy helyre összpontosítsa, s így a nagyüzemi tehenészetet meg lehetett valósítani. A szociális beruházások terén nem volt fejlődés. Nincs megfelelő munkásszállás, régi tanyákban, ún. pihenőkben voltak a dolgozók elhelyezve, s gyenge a berendezés is. 1954- ben minden beruházást befejeztek. A szociális beruházások terén is értek el eredményt, mert épületátalakításokkal munkásszállást, kultúrtermet és üzemi konyhát építettek. Hiba azonban, hogy az üzemi konyha felszerelését beruházási tervükből törölték. 1955- ben a nagyüzemi gazdálkodáshoz sürgősen szükséges istállók és magtárak építését vetették fel, de ekkor még ezek nem valósultak meg s 1956-ban fel sem vetődött a beruházás kérdése.15 Az agrárpolitikai koncepcióban is csak 1956 után következett be változás, amikor az MSzMP e téren is a szocializmus építésének megfelelő helyes politikát alakított ki. The Management of the Debrecen State-Farm ín 1951-1956 by Zoltán Ujlaky At the time of the agrarian reform in 1945, the non-divided territories were turned into state farms besides the former state properties. These state farms then, became socialistic plants in 1949, and with the commassation of lands they tried to employ large scale methods in production. The Debrecen State-Farm was established on October 1, 1951, on a relatively small piece of land of 765 hectares which later increased to 1492 hectares in 1952, then united with the Kismacs State-Farm it grew to 2962 hectares. The first duty of the Debrecen State-Farm was to grow fruit, vine and vegetables. In 1955, with the increase of arable land, corn and feeding-stuff production gained the upper hand. The orchards and vineyards were situated on smaller lots, thus made it more difficult to use large-scale methods. As we can see it in the rotation plans they were growing too many different sorts of plants: their territory was frittered, though they could have specialized to some extent. The farm pointed out as early as 1953 that the cost of production outdid their returns. The country’s policy of price control was much to blame for this. Besides plant cultivation animal husbandry was of minor importance, their stock began to grow only in 1955. The cost of production in husbandry was very high, because they did not use large-scale methods at that time. The investments were also small and thus did not contribute to the growth of production. Only 1956 brought change in the agrarian policy due to the improvement of the whole political era. 15 Lásd uo. a mérlegiratokban. 10 Évkönyv Ш. 145
