A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Orosz István: Szőlőtermelés a Hajdúkerület városaiban a XVIII-XIX. században

Ferencné eredményesen tiltakozott az ügylet ellen a tanácsnál „jure vicinitatis”.47 A városi magisztrátusok ugyanakkor afölött is őrködtek, hogy a szomszédjog ne lehessen csalás és meg nem érdemelt haszon forrása. Böszörményben Ágoston Istvánt 1835-ben a szomszédjogra hivatkozva akarta Keserű Ferenc Kis Istvántól vásárolt szőlőjéből kimozdítani, holott Keserű, aki szomszédos volt az eladóval, nem a maga számára, hanem nyereségre Sós Bálintnak akarta a szőlőt megszerezni. A tanács jogosan állapította meg, hogy Keserű „a törvényeink által a szomszédnak engedett elsőbbség jussával egyenessen az Ágoston István kijátszására akart élni”, ezért a szőlőt az Ágoston kezén hagyták.48

A szőlővel kapcsolatos ügyletek felügyelete mellett a közösség szabályozó szerepe leginkább a szőlőskert „rendeltetésszerű használatának”ellenőrzésében nyilvánult meg. Már a szőlőföldek kiosztásában is meghatározott rend érvényesült. Ugyanúgy, mint a különleges kultúrák termelésére szánt kerteket, a szőlőföldet sem egyenlően, hanem a fizetés arányában osztották az igényjogosultak között, az 1726. évi szoboszlói döntés szerint „nyíllal osztanak kinek két nyilast, kinek edgyet, kinek felet és harmadrészt is, amennyit kíván fizetése után.”49 Később nem annyira az egyéni kívánság, mint inkább a társadalmi presztízs döntött abban, ki hány nyilast vásárolhatott a szőlőföld osztásakor. Ä tanács a kiosztás után gondoskodott a szőlőskert kerítésének, a rendszerint élősövényből levő „garágyának” s a bejárást biztosító nagy- és kiskapuknak az elkészítéséről. Ellenőrizte, hogy a kertben mindenki „felgyepűzte-e” a saját nyilasát, nem ültetett-e nagyobb területre, mint amennyit megvásárolt. Őrködött afelett, hogy a felosztott földet mindenki szőlővel és gyümölcsfával ültesse be s ne ekével élje.50

Az ültetés után megalakultak a tulajdonosokat hegyközségszerűen tömörítő „kertségek”, amelyek a szőlőskert használatának módjára szabályzatokat alkottak. Szoboszlón 1810-ben a tanács deputációt küldött ki a Kenderes és Pece kertben akkor alakuló kertség „törvényének” elkészítésére.51 Böszörményben egy tolvaj garázdálkodása miatt panasszal élő középkerti gazdák is „közönséges kertségnek” nevezik magukat.52 Sajnos e kertségek működéséről részletesebb adataink nincsenek.

A szőlőskert gazdaközössége együtt fizette a csőszöket, akik esküjükben azt fogadták, hogy „a Nemes Gazdaság szőlleire gyümölcs fáira, gyepűire, vete- ményeire, utakra, kutakra, kunyhókra és abban levő szerszámokra és edényekre, úgy közönséges, mint kiskapukra” hűségesen gondot fognak viselni.53 Á csőszök legfontosabb feladata azonban a tilalom betartatása volt. A szőlő zsendülése után ugyanis a kertek kapuját lezárták, hogy a tolvajlásokat meggátolják s szüretig csak a tanács engedélyével léphettek be a kertbe a birtokosok is. Szüretelni csak a magisztrátus által meghatározott időben lehetett, rendszerint szeptember utolsó hetében és október első felében.54 A tilalmakat áthágókat igyekeztek szigorúan büntetni, bár ez eléggé nehéz lett, különösen akkor, amikor a szőlőskertekben eredetileg szerszámok és szüretelő edények tárolására épített pajták,

47 HBmL. V. A. 301/a. 7. k. 1791. 207. old.

48 Uo. IV. A. 502/a. 28. k. 1835. 397. old.

49 Uo. V. A. 402/a. 1. k. 216. old.

50 Uo. 16. k. 1810. 142. old. 8. k. 1830. 742. old. V. A. 3/a. 1786. 518. old.

51 HBmL. V. A. 402/a. 16. k. 1810. 171. old. Vő. Varga Gy.: i. m. 423. old.

52 Orosz I.: Szőlőskerti építmények... i. m. 29. old.

53 HBmL. V. A. 301/a. 1. k. 1777. 244. old.

54 Uo. V. B. 41/a. " k. 1863.236. old. V. A. 301/a. 5 k. 1778. 343. old. 1804.134. old. 1805. 101. old. stb.

68