A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Orosz István: Szőlőtermelés a Hajdúkerület városaiban a XVIII-XIX. században

nített, körülárkolt határrésze volt, a nánási Csutkáskertben pedig kukoricát termeltek. Számos adattal igazolható, hogy a Csutkáskert beültetésére szőlővel akkor került sor, amikor a tengeri termelés túlnőtt a „kerteken” s a 18. század második felében bekerült az ugarföldek vetésforgásába.23 Dorogon is a nyomás- és szállásföldek közül kiszakított és körülárkolt terület volt a Csontos, amelynek egy részét a 19. században szőlővé változtatták. Lényegében hasonló folyamat játszódott le a böszörményi Zaboskert esetében is. A zab ugyan nem tekinthető különleges növénykultúrának, így helye lehetett az ugar és szállásföldek gabonatáblái között is, de a hajdú városokban a takarmánygabonák közül inkább az árpát termelték. A hadiadóba viszont gyakran követeltek zabot, s hogy eleget tudjon tenni a kötelezettségeknek, a böszörményi magisztrátus az ugarföldek egyik járásából mintegy 40—50 holdat a communitás földjeként elkerített s itt termelte meg az adóba beszolgáltatandó zabot. Ezt a Zaboskertnek is nevezett közföldet osztották ki 1794-ben szőlőnek a lakosság között.24

A szőlőskert és az egyéb „kertek” közötti szoros kapcsolatra utalnak azok a tilalmak is, amelyeket az egyes városok tanácsai a szőlőföld osztásakor kinyilvánítottak. Uj szőlőföld osztásakor igen sokan kukoricát, répát, dinnyét, kendert vetettek a megvásárolt földbe s nem szőlővel ültették be. Ezért határozta el a nánási tanács 1760-ban, hogy a szőlő alá osztott földet „1° ekével senkinek szabad nem lészen usualni (használni), hogy abban tengerit vagy egyebet vessen, 2° aki következendő tavasszal nem kezdi munkálódni, a pénze vissza adódván, másnak adódik.”25

A szőlőskertekkel kapcsolatos egyéb elnevezések nem kapcsolódnak szorosan a határhasználat korábbi rendjéhez, de utalhatnak a terület korábbi funkciójára (Tégláskert), a talaj minőségére (Homokkert, Bánomkert) stb. A böszörményi Nadrágoskert elnevezésben pedig egyfajta társadalmi elégedetlenség elemeit is megtalálhatjuk. A szőlőskertet először Újkertnek nevezték (mint minden frissen telepített szőlőt), de a tulajdonosok nagy része hivatali, tanácsi „nadrá- gos” ember volt, mert a vezetők maguk között osztották szét a szőlőnek való földet, s ezért az osztást helytelenítő elégedetlenkedők, akik a Nagy Demeter- féle mozgalomnak is bázisát alkották, csúfolódva Nadrágos-kertnek nevezték az új szőlőt. Ez a népies elnevezés később a szőlőskert hivatalos nevévé vált.”26

A szőlőskertek szaporodása a hajdúvárosok határában önmagában is mutatja a szőlőterület növekedésének Alföld-szerte általános folyamatát. Bizonyos lehetőségünk azonban arra is van, hogy ezt a növekedést számszerűen is megragadjuk. A18. század elején az első szőlőskertek alig haladták meg a 25—50 nyilas nagyságot. (A nyilas az osztás formájára is utaló mértékegység, a szőlők esetében = 2 kapással, 1 kapás pedig 200 vagy 300 D-öl)27. Ez a század második felére a rendszeres bővítések miatt többszörösére növekedhetett még mielőtt az újabb szőlőskertek osztása megkezdődött volna.

23 Orosz /.: Mezőgazdasági termelés... i. m. 110. old.

24 Uő: Szőlőskerti építmények... i. m. 28. old.

?S HBmL. V. A. 301/a. \. k. 1760. 119. old.

2t> „Egy nyilas szöllő azújj kertbe (vulgó Nadrágos)”. HBmL. V. A. 3/b—1 1821 Csomó: SZÉK Fr: 3 Nro: 5. A társadalmi mozgalmakra: Nyakas Miklós: A Hajdúkerület társadalmi küzdelmei a XVIII. század végétől és polgári átalakulásunk kérdése. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve I. Hajdúböszörmény, 1973. 84. old.

27 HBmL. VI. 127/jj Földtermési táblázatok Hajdúszoboszló 1855. 1 kapás szőlő = 200 négyszögöl. Böszörményben: „1 kapás (=fél nyilas) 300 négyszögöl” HBmL. V. A. 1/a. 1846. 444. old.

62