A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Orosz István: Szőlőtermelés a Hajdúkerület városaiban a XVIII-XIX. században

nyékét helyezett kilátásba a telepítésre váltakozóknak.12 Az 1791-ben kezdődött böszörményi telepítési hullám 1813-ban, a Nadrágoskert kiosztásával ért véget. Ezt ismét a belső legelőből osztották, a Vénkerttől északra a Nánás felőli oldalon.13

Szoboszlón a régi szőlőskert mellett a 18. század második felében 1766-ban alakították ki a várostól keletre az új szőlőskertet (a későbbi Csatorna-kertet vagy Pityeri-kertet) s 1802-ben foglalkoztak ismét a szőlőtelepítés kérdésével. A hadnagy a várostól északra, a hegyesi puszta felé eső ugarnyomás, a már 1746-ban telek szerint felosztott citraháti calcatura közeleső részét akarja szőlővé alakítani s helyette a Kösely partján fekvő szőlő mögötti város földjét csatolták volna a lakosok ugarföldjeihez.14 A javaslat azonban a tulajdonosok ellenzése miatt nem valósult meg. A következő évben az ó szőlőskerttel „által ellenben” levő föld, vagy az új szőlőskertnél „két felől és elől fekvő nyomás” kiosztásának alternatív javaslata került a tanács elé.15 A vita során abban állapodtak meg, hogy az új szőlőskertet fogják a nyomás (=a belső legelő) rovására megnagyobbítani, úgy hogy a régivel egyenlő nagyságú nyilas földeket osztanak ki a lakosság között.16 A három oldalról is kibővített új szőlőskert mellett 1810 után újabb területeket adott a tanács a szőlőtelepítéshez. Ezekből született meg a Pecze- (Bánom) kert és a Kenderes-kert,17 az egyik a város keleti a másik a nyugati oldalán.

Szoboszlón és Nánáson 1876-ig számottevő újabb szőlőtelepítésre nem került sor, a szőlőskertek száma nem szaporodott. A század derekáig Böszörményben is csak egy újabb szőlőskertet telepítettek, az 1840-es évek elején a Homokkertnek nevezett szőlőt. Böszörményben 1831-ben a korábban váltakozva művelt ugarföldek keleti felét (a később Keleti csordanyomásnak nevezett határrészt) gyenge termékenysége miatt legelőnek hagyták el. A harmincas évek második felében azonban e legelő egy részét kezdte a futóhomok elborítani s a homokkerti szőlőtelepítésnek egyik legfőbb célja éppen a futóhomok megállítása volt.18

Hajdúhadházon és Vámospércsen az 1850-es évekig 2—2 szőlőskerttel gazdagodott a határ. Hadházon a város nyugati oldalán a Dorog és Böszörmény felé eső részen alakult ki a Siposkert és a Gáborkert, Vámospércsen pedig a Bagamér és Nagyiéta felőli oldalon az Újkert, a Debrecen és Nyírmártonfalva felőli részen pedig a Pityeri-kert.19 Dorogon 1850-ig nem alakítottak ki újabb szőlőskertet.

A hajdúkerület városaiban a filoxéravész előtti szőlőtelepítés utolsó nagy hulláma az 1860-as években kezdődött. Dorogon 1864-ben kezdték szőlővel beültetni a Bocskai-kertet, a Lókertnek is nevezett gyeplegelő szegegyházi pusz12 A bodai szőlőtelepítésre: HBmL. V. A. 1/a. 11. k. 1801. 18. old. A lakosság vonakodására: Uo. 1801. 143. old. A fizetési kedvezményekre, amelyek lényege az volt, hogy az egy láncalja föld után járó 8 forintot csak 1802-ben kell megfizetni: Uo. 1801. 148. old.

13 Egy kortárs naplója szerint: „1813-ban osztották a Nadrágos Szóllős kertet tavasszal”. Enyedi József: Dobó Ferenc kéziratos könyve. Honismereti írások a Hajdúságból I. 20. old. A Nadrágoskert nevére: 3. sz. jegyzet.

14 HBmL. V. A. 402/a. 13. k. 1802. 201. old.

15 Uo. 13. k. 1803. 151. old.

16 Uo. 13. k. 1803. 271. old.

17 Uo. 16. k. 1810. 171. old. A jegyzőkönyv szerint 199 1/6 nyilas földet osztottak ki szőlő alá. Uo. 16. k. 1810. 526. old.

18 Orosz I.: A hajdúböszörményi mezőgazdasági termelés... i. m. 344. old.

19 HBmL. VI—127/gg Croquis... Hadház, VI. 127/ag—1 Croquis... Vámospércs.

60