A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Bársony István: A Bihar megyei egyházi birtokok jobbágynépessége a XVIII. század első harmadában

A Habsburg—török viszony kiéleződésének kétségtelen bizonyítéka volt — egyebek között —, hogy a török elleni védelem céljára az 1552 februárjában tartott országgyűlésen jobbágy telkenként 3 forint adót szavaztak meg. Ezt az egyházi birtokokra is kiterjesztették. Az 1552-es adóösszeírások a Bihar megyei egyházi birtokokra nézve különösen fontosak, mert az itt feltüntetett adatok közel másfélévszázad múltán döntő fontosságúnknak bizonyultak; a püspökség elveszett alapítólevelének rangjára és jogerejére emelkednek.5 Bu- nyitay V. adatait az 1552-es összeírással6 és ennek egy 1746-os másolatával7 összevetve, azok az esetek döntő többségében megfelelőnek bizonyultak, csak néhány alkalommal (pl. Dalom, Hosszúaszó, Kéza, Süvegd) találtunk y2 telek eltérést. Összességében az egyházi birtokok részaránya a következő volt 1552- ben:

püspöki birtok: káptalani birtok:

Szt. István káptalan: nagypréposti birtok: kispréposti birtok: szentjóbi pálosok: plébániai és kolostori:

3269 porta, 1351 porta, 33 porta, 56 porta, 26 porta, 135 porta, 78 porta, 4998 porta.

A megye portaszáma ebben az évben 11 434 volt, az összes egyházi birtok — ezen belül természetesen kiemelkedő súllyal a püspöki és a káptalani birtokok — ebből 43,71 %-ot tett ki.8 Ez a százalékos arány már önmagában is mutatja, hogy Bihar megye parasztságának történetét kutatva elkerülhetetlenül szükséges az egyházi birtokok jobbágyviszonyainak részletes vizsgálata is.

A vizsgálódásokat azonban csak a XVII. század végén kezdhetjük meg. A megyében megsemmisült egyházi birtokok visszaállítására újból csak az országos politika változásai után volt lehetőség. Az ekkor lényeges meghatározó szerepet játszó tényezők közül a legfontosabbak a következők voltak: a török kiűzésének folyamata; ezen belül Várad 1692-es visszafoglalása; a Habsburg pozíciók megerősödése Erdélyben, Bihar megye különválása Erdélytől.9 Az a tény, hogy a török kiűzésében a vezető szerepet a Habsburgok játszották jelentős mértékben megkönnyítette a katolikus egyház pozícióinak helyreállítását, korábbi birtokainak visszaszerzését. I. Lipót 1693. november 24-én levél5 Az 1552. évi országgyűlés összehívásának körülményeire 1. Magyar Országgyűlési Emlékek. (Szerk.: Fraknói Vilmos) III. Bp. 1876. 329—345. old. Az adókivetésről szóló törvényt uo. 360—361. old., valamint Magyar Törvénytár 1526—1608. (Szerk.: Márkus Dezső). Bp. 1889. 306—309. old., Bu- nyitay V. i. m. 1883. I. 411. old.

6 OL Dicales Conscriptiones. Tom. VIII.

7 HBmL. IV. A. 4/a. 1. k.

8 Az adatokat 1. pl. Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában. Bp. 1918. 143—148. old., Acsády Ignác: Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. 1526— 1564. Bp. 1888. 107. old., Mezősi K.: i. m. 1943. 186—188. old.

9 Lukinich I.: i. m. 573—574. old.

42