A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Balogh István: Adatok az alföldi mezővárosok határhasználatához a XIV-XV. században
A birtok XV. századi, mai A polgárok A használata Területe, neve kezére került jogcíme k. hold ha Apafája+Apafája 1460 előtt földesúr 2 682 Nagyerdő + Nagyerdő Soma + adománya 1529 Szata telke+ Ároktelke 4■ Nagycsere 1406 előtt földesúr 7 034 Kondoros + Lukaháza fele + Kamaráshalma+1 „ ,, 1406 előtt adománya 4 009 Szentkereszt f unuou 1435 előtt földesúr 20 241 1435 előtt adománya 11 538 Fegyvernek} és Ве1зб1е®е10 1435 előtt 1435 előtt földesúr 7 042 Facsát V. Belsőlegelő II. adománya 4013 Szentjános 26 287 Balmaz Máta + Máta 1452 előtt 14 984 Kadarcskerületi Álomzug Kösélyszeg+Kösélyszeg 1480 vétel 4 201 2 395 Elep + Elep XIII. sz.? ismeretlen 2 003 1 142 Cuca + Cuca XIII. sz.? ismeretlen 10 370 5 911 Latótelke Fancsika 1406 előtt földesúr adománya nem állap, meg Szalóksámson Bellegelő I. 1439 vétel 4 590 2 606 Összesen: kb. 84 450 kh 48 136 ha azaz mintegy 480 km2 és ebből a város vétel útján mintegy 5000 hektárt szerzett; de a XVI. század folyamán a vétel által birtokolt területre is kért fejedelmi megerősítést.37 (2.térkép) 3. Azt nehéz lenne mondani, hogy a földesúrnak mi volt az oka ekkora nagy területnek a mezőváros lakói használatába való átengedésre, s az utóbbiak miért igyekeztek ekkora földeket megszerezni. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy e birtokok egyrésze — még az egykor egyházas falvak közül is akadt ilyen — a XIV. század folyamán már néptelen volt. A személynév + -telke, -háza típusú helyek mindenikében nem volt templom. Ezek talán nem is voltak önálló települések, s a XIV—XV. század folyamán már lehettek puszták. A praedium megjelölés nevük mellett erre utal. Máta a XIII. században biztosan lakott volt, sőt a XVI. század elején is lehetett néhány lakója, az újratelepülése után azonban egy félévszázad múltán ismét lakatlan lett. Ez az egyetlen, amely a város tartozékaként lakott hely. Ez megmagyarázza azt is, hogy időnként miért próbálják kivenni a mezőváros használatából. 37 A +-al jelzett középkori nevek ma is élnek, a lokalizálást az is megkönnyíti, hogy a XVIII—XIX. századi térképeken az akkor még emlékezetben élő határok fel vannak tüntetve. A területadatokra 1. Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása. (Szerk. Zelizy Dániel.) Debrecen, 1882. 8—10 18
