A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Közlemények - Benda Kálmán: A Felső-magyarországi rendek kassai részgyűlése 1607 márciusában

koczy43 uram, ő felsége kallai kapitánnyá, és minden egyebeké, kik az ő felsége alá adták magokat, reversalis leveleknek is állapatja is és megadássá. [XVII.] Item panaszolkodnak egynéhány rendbeli attyánkfiai, hogy az szegény Boczkay feje­delem idejében sok várakbul, városokbul, kastéllyokbul lövő és egyéb hadi szerszámokott kivitte- nek, nevezett szerint Cassárul, Zadwarabul, Zendreőbül, Sáros Várrábul, Dewenybül,44 Fillekbül, Jazorul, Kallobul, Geőrbül,45 Puthnokbul, Patakrul, Onodbul, Gachbul, Zent Martonbul,46 Leőché- rül Zepes Várrában, Cassárul Eperiessé és egyéb helyekrül. Azok in loca sua visszavitessenek és megadattassanak. Panaszolkodnak az országbeliek, hogy mindekkoráig is az német benne vagyon Murany várrá­ban. Annakokáért az beczi végezés szerint késedelem nélkül vitessenek ki onnét, ezen instálnak az commissarius urak ő nagyságok által ő felségének az regnicolák. [XVIII.] Item panaszolkodnak az Geömeör, Borsod, Torna, Abauywar, Zabolch, Hewes, Honth, Zolyom, Nograd, Zemlin és egyéb vármegyebeli attyánkfiai, hogy az törökök az holdolt falukatt képtelen és szokatlan holdolásokkal saccoltatják, és munkákkal, szolgálattal molestálják az szegény­séget, holot nincs az végezésben, hogy szolgálni tartozzék nekiek, hanem csak adózó hóddal. [XIX.] Item panaszolkodnak, hogy az mint szokásul kezdették volt az végbeli kapitányok venni, hogy nemes embereknek jószágokra vitézlő népet kibocsátván, jobbágyokat hatalmassul felrakat­ván elvinnék az földesurának bosszúságára és nagy kárára. Ennekutánna efféléket ne merjenek cse­lekedni, sőt az kikett elvittenek is, vagy magok szabad akaratjok szerint az végvárakban mentenek is, azokat az földesuroknak de facto kiadják. [XX.] Statutum est etiam, ut literae quaevis adjudicatoriae tam in tabula regia, quam sedibus judicum parochialium executioni demandentur. In illis tamen casibus, qui saltem hoc distrubiorum tempore sunt facti et patrati. Sic tamen, quod si per regni negocia fieri poterit, exceptis illis, qui in publicis legationibus fuerint occupati. [XXI.] Item statutum est, mivel panaszolkodás képen jelenték bizonyos atyánkfiái, hogy ez mostani háborúban káptalanokbul és egyébünnen ex locis authenticis protocollumok és levelek vesz­tenek, tévedtenek ide s tova distraháltattanak, ki mind az országnak, mind penig privatim minde­neknek nagy kárára vagyon, azért conclusum, hogy valahol efféle leveleket találnak valakiknél, in loca authentica visszaadatni kívánják; ha nem akarnák vissza in sua loca adni az kiknél vadnak, hanem contra jus regni et quorumvis pertinaciter tartanák, primum ad juramentum praestandum compelláltassanak coram vicecomite. Kit ha nem akarnának cselekedni, avagy az leveleken perti­naciter tartanák, eo facto in notam perpetue infidelitatis incidant. Az viceispán in eo casu az nó­táriust és egy szolgabírót vegyen melléje. [XXII.] Statutum insuper est, ut donationes et inscriptionales principis olim Boczkay produ­cantur ab fis, qui per dominos commissarios requisiti fuerint, quibus ad producendum com­petens terminus debeatur. Negligentibus autem bona aufferentur et prioribus possessoribus resti­tuentur, vigore articulorum Viennensium. Statutum item est, hogy utrinque az keresztyén rabok elbocsátassanak, secus facturi incurrant in poenam transactionis Viennensis, videlicet notae infidelitatis. Item viceispán mindjárást választassák Hewes vármegyében; Forgách Zsigmond uram 6 nagy­sága válasszon az vármegyében.47 Az Kallay famíliának statutum est — úgymint Lőrincnek, Miklósnak, Ferencnek, Jánosnak — jószágok megadassák, úgy mint az kallai város piacával egyetemben, kivévén ebből az derékváratt és huszárvára«, mely ő felsége számára maradt az ő felsége jóakaratjáig. [XXIII.] Denique az gratuitus labor felől, ki hova szolgáljon, mely várhoz, ezt statuálta az or­szág, hogy mivel Zakmar épült hely, azért onnan, úgymint Zakmar vármegyébül szakasszanak kétt szolgabiró járásátt Eczedhez; Zabolch és Ungh és Ugocza vármegyét peniglen éppen fordítsák Kal­43 Rákóczi Lajos 44 Divény 45 Diósgyőr 46 Tiszaszentmárton, Szabolcs megye északi csücskében. 47 Az e korabeli általános gyakorlat szerint (1548: 70 te) az alispán személyére a főispán tett javasla­tot a közgyűlésnek, két vagy több megyebeli köznemest is jelölve a tisztségre. Mivel Heves megye főispánja az egri püspök volt, a megye nemessége viszont zömében a református vallást követte, a jelölés és a választás egyaránt súrlódásokra adott alkalmat. Szuhai István egri püspök egyébként évek óta nem folyt be a megye életébe (a bécsi békében száműzték is), ezért nem tudtak alispánt választani és ezért kellett most a választáshoz Forgách Zsigmond nógrádi főispánt kiküldeni. 175

Next

/
Thumbnails
Contents