A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Közlemények - Benda Kálmán: A Felső-magyarországi rendek kassai részgyűlése 1607 márciusában

jöhetnek. Csakhogy pénzt hozzon kegyelmetek, az kivel mind ez hajdúságot leszállíthassuk, mind penig az országot jómódjával helyben hagyhassák, mert mi őfelségének is megírtuk odaföl, hogy itt puszta az klastrom, nincsen mihez nyúlnunk.”11

Mivel Nyáry és Homonnai a Bocskai holttestét vivő gyászmenettel február 3-án Erdélybe indult, a kormányzást Mágochy Ferencre ruházták, tanácsosokul adva mellé Bakos Jánost, Hoífman Györgyöt, Kellemesi Mihályt és Őrié Miklóst. Utasításuk lényege az volt, hogy a bécsi béke értelmében a törvényhatóságok megbízottainak jelenlétében adják át az uralkodó emberének a felső-magyarországi területeket, beleértve Kassa városát és a végvárakat is, de kivéve Szatmár és Tokaj várát, mert ezeket Bocskai örökjogon kapta, végrendeletileg eladományozta, s kapitányaikat megeskette, hogy csak a végrendeletben megnevezettek előtt nyitnak kaput. Ezért — mondja az utasítás — a két vár hovatartozásának ügyében döntsön a legközelebbi ország- gyűlés.12

Mágochy már február 4-én szétküldte a meghívót, amely ugyanazon hónap 11-ére gyűlést hirdetett Kassára. A meghívót a keleti országrész minden érdekelt törvényhatósága megkapta. Ezek az alábbiak voltak: Bereg, Ugocsa, Ung, Szatmár, Szabolcs, Zemplén, Abaúj, Torna, Sáros, Szepes, Borsod, Gömör, Heves megyék, továbbá Kassa, Nagybánya, Felsőbánya, Lőcse, Eperjes, Késmárk, Bártfa és Kisszeben városa. Személyre szóló meghívót kaptak az ú. n. „nagyságosok”, az előkelő urak, a kamarai tisztviselők és a végvárak kapitányai.13

Thurzó és Forgách február 5-én vonultak be Kassára, ahol azonnal megkezdték tárgyalásaikat Mágochyval.14 A február 11-ére összehívott rendek küldöttei azonban késtek, úgyhogy a gyűlést másnapra kellett halasztani. 12-én a 13 megye és a városok küldöttei kinyilvánították készségüket, hogy a király hűségére térnek, s mindjárt le is tették az esküt. Elhatározták, hogy Dóczy András vezetésével követeket küldenek Tokajba, Kállóba és Szatmár várába, hogy őrségük tegye le a hűségesküt Rudolf királyra. Mindez néhány óra alatt végbement, a küldöttek még aznap eltávoztak.15

Tokaj várának kapitánya, Dessewffy János, egynapos tárgyalás után, február 20-án az őrséggel együtt fölesküdött az uralkodóra, s példáját 23-án követte Kálló vára, ahol Rákóczi Lajos távollétében (a gyászmenettel ment Erdélybe) Fekete János vicekapitány parancsnokolt. Szatmár vára kapitánya,.. Bocskai Miklós, a meghalt fejedelem unokaöccse azonban megtagadta a hódolást. A biztosokat be sem engedte a várba, s közölte, hogy csak az ország- gyűlés végzésének hajlandó engedelmeskedni.16

11 Nyáry Pál Thurzó Györgynek, 1607. jan. 18.: SABB: В Thurzó lev. N. 418.

12 A Mágochynak adott utasítás: BZmL:2 Zemplén m. lt. Diéta Fasc. 1607—1684. Föl. 3.

13 A meghívóból mindeddig nem került elő példány. A lényegre ld. a királyi biztosok jelentését Mátyás főherceghez, 1607. febr. 12, Kassa: FIKA Anhang vermischter ung. Gegenst, Fasc. 50, Conv. 1607. Föl. 67—70.

14 Mágochy Ferenc és a mellé rendelt tanácsosok Homonnai Bálintnak és Nyáry Pálnak, 1607. febr. 8, Kassa: OL Zichy család lt. Missiles N. 1078.

15 Ld. a biztosok már idézett 1607. febr. 12-i jelentését.

16 Tokaj vára meghódolására ld. Dóczy és biztostársai jelentését Thurzóhoz, 1607. febr. 20.: HKA Anhang vermischter ung. Gegenst. Fasc. 50. Conv. 1607, Föl. 146—148; Kálló várára ld. ugyanazok jelentését, 1607. febr. 23.: OL Thurzó cs. lt. Fasc. 57, N. 1.; A szatmári sikertelen tárgyalásokra ld. a királyi biztosok jelentését, 1607. március 5.: HHStA Hungarica. Alig. Akten Fasc. 152, Conv. a Föl. 64—65.

11 Évkönyv III.

161;