A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Közlemények - Szendrey István: Derecske hajdúváros

hadjárata után nemcsak Erdély, de ennek a területnek a sorsa is válságosra fordult. 1657-ben még békességben lehettek, hiszen idéztük, hogy éppen akkor vették zálogba a pusztán álló Szentmiklóson a földesi Csehek vagyonát. Azonban 1658-ban, aztán a következő esztendőben ismételten felperzselte a várost a támadó török, a szomszédos falvakkal egyetemben.37

Várad eleste után pedig az egész vidék hódoltsági terület, amit újra meg újra elpusztított a hírhedt Szejdi-járás kegyetlenkedése.38 Mi lett a sorsa ezután a városnak — forrásaink nem lévén — megmondani nem tudjuk. Igen valószínűnek látszik, hogy a rettenetes megpróbáltatások sem tették soha lakatlanná Derecskét, legfeljebb átmeneti időre. Ekkoriban 100 magyar forint adót fizettek évente a váradi töröknek.39

Amidőn a XVII. század 80-as éveiben megint hadszíntér lett az országnak ez a része, Derecske ekkor is lakott település, de 1682 és 1684 között sokan menekültek be Debrecenbe. A debreceniek nem látták szívesen őket, mert a törökök zaklatták a várost a környékről betelepült adófizetők miatt. De azért arról sem hallunk, hogy kiadtak volna valakit. Arról viszont igen, hogy adót fizettettek velük a debreceni polgárok.40

Ezekben az esztendőkben szerfölött megszaporodtak a kóborló, ide-oda menekülő, gyakorta fosztogató emberek. Az alkalom a fosztogatásra kedvező volt, hiszen állandóan különféle katonaság táborozott errefelé. 1681-ben Pocsaj környékén, 1683-ban Konyár és Derecske közelében táborozott a török. A kóborlók a Derecske—Debrecen közötti ligetes területen húzták meg magukat és fosztogattak. Debrecen többek között a derecskeiekkel próbálta megsemmisíteni őket.41

Ezek az események bizonyára a település hanyatlását eredményezték. Azonban Derecske viszonylag oly kedvező helyen feküdt, hogy a XVII. század végén, amikor a hódoltság után először összeírták, még két szomszéd falu néhány családjának is menedéket adott, jóllehet a vérveszteség akkor is szembetűnő, ha Bihar vármegye egyik legnépesebb mezővárosa a török kiűzése után, 1692-ben.42

Derecske - a Hajdú Town by István Szendrey

In the previous volume of the Annual we endeavoured to make clear some of the basic problems in the development of Derecske, and, in describing ownership and development of the town, we got as far as the settlement of the Heyducks. In the present chapter, we have tried to set forth a picture depictable of the Heyduck (Hajdú) town, from gaining human rights up to losing their privileges. First of all, we have proved our view, namely, that even if there had lived Heyducks at Derecske and in the vicinity of it since the Bocskai-age, they had been given the Heyduck privilege not by István Bocskai, but by Prince György Rákóczi I., for their active participation in the so-called third uprising of the Heyducks, which, in fact, had helped György Rákóczi come to the throne of Transylvania. Only thus is it understandable why a thousand warriors, who, beyond doubt, must have been Heyducks of the Bocskai-age, removed from the so-called big or old Hajdú towns.

37 Borovszky S. i. m. 513. old. —■ Bunyitay Vince—Málnást Ödön: A váradi püspökség a száműzetés s az újraalapítás korában (1566—1780). Debrecen, 1935. 134. old.

38 Lukinich I.: i. m. 343. old.

39 Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692). Bp. 1943. 79. old.

40 Történelmi Tár 1910. évf. 226., 235, old. — Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1903. évf. 327. és 1904. évf. 230. old.

41 Történelmi Tár 1910. évf. 237., 590. és 1911. évf. 42., 44., 168. old. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1904. évf. 228. old.

42 Mezősi K.: i. m. 76. 79. old.

156