A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Gazdag István: Adalékok a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni történetéhez

Mezőgazdasági gépállomány:

A kijelölt területen kevés mezőgazdasági gép volt található: két traktor, két trakíoreke, egy cséplő, három gőzgép, nyolc triőr, egy tárcsa. A gépek elhelyezésére gépszínnel nem rendelkeztek.

Mezőgazdasági épületek:

A tagosítás során a Balogh-féle tanya a „Kossuth” tszcs birtokába került (három lakóépület, két istálló, három góré, egy sertésfiaztató, egy sertéshizlalda, egy dohánypajta, egy magtár, egy kovácsműhely és egy kemencés füstölő). A Simon-féle tanya egy egyemeletes, az Éder-féle tanya egy egyemeletes és a Nyilas-féle tanya egy kétemeletes magtárja az Ebesi-Szepesi Földművesszövetkezet tulajdonába került. A rendelkezésre álló épületek nem feleltek meg a szövetkezeti gazdálkodás céljaira. Az elhanyagolt állapotban levő épületek kijavítása mellett újak építése vált szükségessé. A tanyaközpont területén önálló földművesszövetkezet nem működött. Az Ebesi-Szepesi Földművesszövetkezetnek a kijelölt területről kb. 300 tagja volt.

Egészségügyi állapotok:

A tanyaközpontot egészségügyi szempontból a debreceni városi orvos látta el. Rendszeres egészségügyi ellátás nem volt biztosítva. Népbetegség a területen nem fordult elő, fertőző megbetegedések közül a tbc 2%-os. Állandó bába kihelyezését a lakosok száma indokolta. A szennyvíz nem vezethető le, emésztőgödrök létesítése szükséges.

Kulturális helyzet:

A terület lakói közül 100 analfabéta, 5—6 ember járat újságot, rádióelőfizető nem volt.

Közigazgatás:

A tanyaközpont neve a 3815/38-1949. I. 8. sz. B. M. rendetben Ebes néven szerepel. Mivel ilyen nevű község nincs az országban, s ez az elnevezés törzskönyvezett, a tanyaközpont végleges nevéül megállapítható.

A tanyaközpont területét alkotó másik lakott hely nevének, Ondódnak községnévként való megállapítása nem jöhet számításba, mivel Vas megye szombathelyi járásában már van ilyen nevű község. A név fenntartása azonban kívánatos, tekintettel arra, hogy a forrásmunkák szerint honfoglaláskori eredetű.

A tárcaközi bizottság megállapította, hogy Ebes tanyaközpont terület- és lélekszám viszonyaira való tekintettel nagyközséggé alakítandó.

A tanyaközpont területén házhelyosztás nem volt. Hiteles adatok a letelepülésre csak 1924-től állnak rendelkezésre. Ekkor az OFB keretében földosztás történt, ami kihatott a letelepülésre. 1942-ben az ONCSA osztott földet a több- gyermekes családok részére. A felszabadulás után a földreform során 79 család kapott földet. A kiosztott földeken megindult az építkezés, 1945 óta 70 ház épült fel. A tanyaközpont szétszórt település, központosulás nincs. A tanya- központ részére kialakítandó belterületen feltétlen szükséges nagyobbarányú házhelyosztás.

134