A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Gazdag István: Adalékok a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni történetéhez
A terület művelési ágak szerinti megoszlása: Megnevezés Kh Szántó 8000 Rét 30 szőlő 3 Legelő 70 Kert 30 Földadómentes kb. 1000 A szántóföldi növények vetésterülete 1948—-1949 gazdasági évben: Növény kh Növény kh búza 3142 cukorrépa 450 árpa 455 zab 85 rozs 150 lucerna 135 tengeri 1900 tak. répa 355 napraforgó 655 kender 3 burgonya 50 egyéb 400 Állattenyésztés Az 1948-as állatösszeírás alapján az állatállomány a következő: Megnevezés Darab Szarvasmarha 815 Ló 862 Sertés 1272 Juh 229 A szarvasmarhaállomány túlnyomó részét hazai pirostarkák képezték, a fehér magyar marha nem volt számottevő. A lóállomány csökkenése következtében a háború utáni években a teheneket fogták be igázásra. Az utóbbi években a lóállomány számának növekedésével javult a helyzet. A teheneket tejhozamukért és a szaporulatért tartották. A lóállomány vegyes volt, elsősorban a nóniusz tenyésztését szorgalmazták. A sertésállomány jó színvonalon mozgott, túlnyomó része mangalica volt. A kötelező zsírbeszolgáltatás teljesítésére általában minden gazda hizlalt néhány sertést. A Földművesszövetkezet jelentéktelen számú sertéshizlalási szerződést kötött. Sertéstenyésztéssel foglalkozott még a Pallagi Állami Gazdaság és a Sertéstenyésztő és Elosztó NV. A juh és a baromfitenyésztés nem volt számottevő. A legelő ellátás rendkívül mostoha volt, hiszen a település nem rendelkezett közlegelővel. Magántulajdonban csak kisebb legelők voltak a tanyák körül. Állatorvosi szolgálat: A tanyaközpont területére szükség szerint a hatósági és magán állatorvosok jártak Debrecenből, Hajdúszoboszlóról és Hajdúszovátról. Az igényeket azonban nem tudták hiánytalanul ellátni. Szükségesnek látszott állatorvosi állás szervezése a tanyaközpontban. 133
