A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Gazdag István: Adalékok a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni történetéhez
Debrecen külterületei (1941. febr. 1.) Férfi Nő összesen Bellegelő 2342 2210 4552 Szikigyakor 50 36 86 Pallag-Dombostanya 494 449 943 Monostor erdő 25 18 43 Hadházy és Tóth telep 270 251 521 Kis-Macs 306 240 546 Nagy-Macs 299 285 584 Ondód 2078 1836 3914 Szepes 405 320 725 Ebes 406 338 744 Kis-Hegyes 150 395 545 Nagy-Hegyes 455 115 570 Czuca dűlő 158 115 273 Elep 672 497 1169 Kösélyszeg 239 193 432 Nagyhortobágy 144 128 272 Belső-Ohat 200 196 396 Külső-Ohat 94 86 180 Erdőségek Bánk 495 455 950 Fancsika 369 336 705 Haláp 977 864 1841 Nagycsere 612 583 1195 Pacz 292 257 549 kell fűznünk, hogy a tanyarendszer, a tanyás gazdálkodás a felszabadulás után, különösen a földreformot követően elkerülhetetlen szükségszerűség volt nemcsak a termelés-ellátás, hanem a lakás vonatkozásában is. Debrecen határában a földosztás során 2713 igénylő kapott földet, 61 igénylő házat és 810 házhelyet.6 A jogos igénylőket viszont egyik kategóriában sem lehetett a föld hiánya miatt teljes mértékben kielégíteni. A földhözjuttatot- tak jelentős része arra kényszerült, hogy a határban a juttatott földön tanyát építsen. A bontásanyagból igénylők nagy száma mellett ezt bizonyítja a megyei Földbirtokrendező Tanács 1946. áprilisi kérelme az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz, hogy saját hatáskörében engedélyezhesse az épületbontást. „A megye egész területén állami tulajdonba került épületek egy részét a harci cselekmények, másrészt .. .a jogtalan elhordás és szétbontás következtében olyan állapotban vannak, hogy azoknak fenntartása teljesen céltalan és lehetetlen. A Községi Földigénylő Bizottságok az épületek megőrzését nem vállalják, és azok minden nap tovább pusztulnak.”7 A Debreceni Nemzeti Bizottság 1945. 6 1949. évi népszámlálás. 3. k. 7 A debreceni Földigénylő Bizottság 1945 őszén hozott határozataival nagyon sok földhözjutta- tottnak utalt ki építkezésre bontásanyagot. Pl. Fekete András volt gazdasági kocsis kapott: egy lakóház (9X18 m, cseréptetős, vályogfalú, ajtó-ablak van) 2/3-át, 1/3-át Berényi Mihály. Egy istállót (9x35 m) lebontásra megkapták Takács András, Kállai Imre, Tóth János, Berényi Mihály, Kiss András. HBmL. XVII. 501. 1. Molnár Lászlóm: A mezőgazdaság fejlődése és az agrárnépesség társadalmi átrétegződése Hajdú-Bihar megyében 1945—1963. c. kandidátusi értekezésében bizonyítja, hogy a földhözjuttatottak arra kényszerültek, hogy tanyát építsenek. 17 földhözjuttatott egy istálló lebontását azért kérte, hogy az eddig lakásnak használt földkunyhóból ki tudjon költözni a saját maga épített tanyaépületbe. 43—46. old. Akérdést a településhálózat fejlődésének oldaláról Kőszegfalvi Győző vizsgálja: A debreceni régió településhálózatának távlati alakulása (Szerk.: Letényi Árpád) Debrecen, 1962. 127
