A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében
généi a tagság egyrésze is kifogásolta. A párt azonban nem változtatott passzivitásán. Más tényezők mellett ez utóbbinak nagy része volt abban, hogy Hajdú megyében az SzDP a parasztság körében nem válhatott az MKP és NPP vetély- társává.27 A fölreform gazdasági szempontból is jelentős sikerrel járt, hisz csaknem teljesen biztosította a megyében a nagytömegű felszántatlan és vetetlen terület megművelését. Az FKP elnöke, Tildy Zoltán a felosztott földeken folyó szorgalmas munkát látva — a „Debreczen”-ben írt cikkében megállapította, hogy nem volt igazuk a földreform ellenzőinek. Végigutazva az Alföldön, tapasztalta, hogy a földhöz juttatott nép óriási erőfeszítéssel és a legkezdetlegesebb eszközökkel is megműveli a földet. Ha a föld nem kerül tulajdonába, erre senki sem kényszeríthetné. A földreform tehát — politikai jelentősége mellett — hozzájárult a mező- gazdasági termelés biztosításához is. A földreform nélkül a nemzeti bizottságok baloldali erői sem harcoltak volna olyan következetesen a földek gyors megművelésért, a termelési bizottságok kisgazdapárti tagjainak elnéző magatartása ellen, amely küzdelemnek felbecsülhetetlen szerepe volt abban, hogy 1945 május—júniusára a földeket Hajdú-megyében az említett nehézségek ellenére bevetették.28 Hajdú megyében a föld megművelésének módjában a földreform kezdetétől a föld egyéni megművelése uralkodott. Ez annál érdekesebb, mivel a megyében a felszabadulás után az iparban széles körben bontakozott ki a szövetkezeti mozgalom. A mezőgazdaságban azonban a jelentős termelési nehézségek ellenére ennek nyomaival számottevő mértékben nem találkozunk. A földreformról szóló rendelet elfogadtatásáért folyó harcban — amint erről korábban szó volt — az FKP debreceni vezetősége taktikai okokból maga tett javaslatot a földbirtok felosztása helyett azok kollektív művelésére. Az MKP és NPP felismerve a javaslat destruktív célját, harcot indított annak leleplezésére, és a földreformnak a föld felosztása útján való mielőbbi megvalósítására törekedett. Ezután a föld kollektív művelését az FKP is csak 1945 nyarán kezdte a propagandában újból alkalmazni, de már mint a kommunisták „igazi” céljára utaló vádat, éppen annak érdekében, hogy azokat elszigetelje a parasztságtól. Ilyen körülmények között a szövetkezeti földművelés kezdeményezése és szorgalmazása a baloldali pártok részéről aligha lett volna helyénvaló. Hajdú megyében a megyei földbirtokrendező tanács 1945. szeptemberében a magyar földművelésügyi miniszter 131000/1945. sz. rendeletére hivatkozva kezdeményezte először a földműves-szövetkezetek megalakítását 1945. december 31-i határidővel. A földműves-szövetkezetek alakításának célját nemcsak az áruellátásban jelölte meg, hanem ide sorolta az egyéni mezőgazdasági termelőmunka segítése mellett a föld közös művelésének elősegítését és az elkobzott birtokok felszerelései, üzemei közös birtoka vételének és felhasználásának megszerzését is. 27 Rózsás József és Bíró Marcel levele az SzDP országos vezetőségének. 1945. április 24. P. I. Arch. 253/3—48. Az SzDP országos vezetőségének vidéki titkársága a főtitkárság számára, a kongresszus utáni helyzetről összeállított jelentésben őszintén feltárta az SzDP gyengeségének okát a parasztság körében. Kimondja, hogy „A falu lakosságát nem lehet a marxi tételek vitathatatlan igazságával táborunkba vonni, mert a magyar paraszt a gyakorlati politika iránt sokkal nagyobb érdeklődést mutat... a falu népe számára nem volt politikánk.” Hajdú megyére ez az általános értékelés még fokozottabban vonatkozott. P. I. Arch. 253/3—34. 28 Debreczen 1945. április 22., május 8., június 6. Néplap 1945. április 22., 26., 27. 121
