A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében
A földműves-szövetkezetekről mint mezőgazdasági termelőszövetkezetekről beszél az Országos Földbirtokrendező Tanács 1946 elején a megyei Földbirtokrendező Tanácshoz küldött javaslata, és ennek alapján 1946. február 20-án kelt megyei leirata is. Ennek a leiratnak sem volt a megyében különösebb sikere, mert a helyi földigénylő bizottságoknak a Hajdú vármegyei Földbirtokrendező Tanácshoz küldött 1946. februári jelentéséből kitűnik, hogy az igénybe vett és elkobzott földbirtokok felszereléseit csak kevés helyen tudták a földművesszövetkezeteknek átadni, mert a községnek csak egy részében volt földművesszövetkezet. Az 1945 őszén jelentkező központi kezdeményezések tehát — eltekintve az értékesítő szövetkezetek néhány formájától — nem találtak a megyében észrevehető visszhangra,29 noha azokat a Hajdú megyei Földbirtokrendező Tanács felkarolta. Valószínű, hogy ezt nagymértékben befolyásolta a volt földbirtokosok részéről a felosztott földek visszaperlése érdekében indított támadás, majd a baloldali erők ellentámadása, mely éppen az egyéni tulajdonba juttatott föld védelmére irányult. De akadályozta a szövetkezeti mozgalom napirendben tartását a politikai tényezők mellett mind gyorsabb ütemben fokozódó infláció is, mely kizárta annak lehetőségét, hogy a népi demokratikus állam megfelelő anyagi támogatásban részesítse a szövetkezeteket és általában a mezőgazdaságot, 1946 tavaszán—nyarán Hajdú megyében még egyes beszerző és értékesítő szövetkezetek is beszüntették működésüket, mert az összeadott pénztőke elvesztette értékét. Hajdú megyében még a stabilizáció után közvetlenül is az volt a legalapvetőbb politikai és gazdasági probléma, hogy az állam munkaalkalmat biztosítson a jelentős munkanélküli és ellátatlan tömegeknek. Ezt viszont elsősorban az újjáépítés során, új ipari létesítmények építésével lehetett megvalósítani. The peculiarities of the Agrarian Reform in Hajdú County by Ferenc Mikecz This paper is part of the author’s candidate’s debate in 1973, which was dealing with the political history of the county at the time of the popular democratic revolution. The paper reveals the conditions of agriculture in Hajdú county at the time of the Liberation, depicts the class struggle over the harvest, between the opposing powers of the anti-fascist national front, the anti-german landowners and the agrarian proletariat. The essay describes at the same time the peculiar position of the poor masses in the county, their role in the struggle for passing the Act of Agrarian Reforms and for carrying it out. Considering the difference in attitude of parties towards the Agrarian Reform, one could have predicted their attitude towards the political future of the country as well. At the same time it also became clear that in this period the anti-fascist layers were still apt to compromise even in difficult problems like the Agrarian Reform. The author throws light on obstacles in the way of realizing the Reform and thus postponing it. In Hajdú county, as it is shown, the Reform turned out to be more radical than in the other counties, because owing to the lack of large feudal arable lands and due to the spread woods and pastures the amount of land to be distributed was little compared to the number of applicants. That was the reason why they tended to nationalize farms smaller than two-hundred acres. In the end, the paper evaluates the importance of the Reform and its influence on agriculture, also describing the difficulties hindering the early development of co-operative movement. 29 HBmL. XXIV. 202/c. F: 1947/1945. 936/1946., 468/1946. Debreczen, 1945. február 23., június 5. 122
