A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében
Az FKP, az SZDP, bár különböző okokból, a tömegek sürgetése ellenére is, egyelőre tartózkodtak a konkrét állásfoglalástól.11 Ezért Rákosi Mátyás, az MKP 1945. február 11-i debreceni naggyűlésén, a párt megbízásából -— általában elemezve a fejlődés lelassulásának okait — sürgette, hogy a koalíció pártjai az MNFF programjának kérdésében a szavakról most már térjenek át a tettekre. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a földreformmal kapcsolatban a koalíció néhány pártja még nem ismertette álláspontját, és ez hátráltatja a földreform-törvénybe foglalását.11 12 Az FKP a „Debreczen”-en keresztül február 13-án lényegében továbbra is kitért a konkrét válasz elől azzal, hogy az FKP még 1930-ban, az összes párt közül elsőnek vetette fel a földreform szükségességét, tehát nem érheti az a vád, hogy nem nyilatkozott. Ugyanakkor nem kíván elébe vágni a párt Budapesten készülő „szakszerű” földreformtervezetének. Az SzDP konkrét állásfoglalásának késése csak újabb ürügyet szolgáltatott a kérdés megkerülésére. A „Debreczen” ezt is kihasználta. Utalva az SzDP 1930-as agrárprogramjára megjegyezte, hogy az SzDP-пек is van már rég kész programja, tehát érthető, hogy most csak az új pártok az MKP és az NPP nyilatkoztak. Ezzel az FKP megyei vezetése igyekezett szövetségesnek megnyerni az SzDP megyei vezetőit az NPP és az MKP földreform tervezetével szemben. A „Néplap” ebben a helyzetben a tömegek elé tárta a szövetséges pártok magatartásának okát. Rámutatott, hogy az FKP és az SzDP halogató magatartása lassítja a közös feladat megoldását. Az MKP ezzel egyidőben a munkás és paraszt tömegekhez fordult a földreform sürgetése érdekében.13 A debreceni szervezett munkásság a február 18-án megrendezett szak- szervezeti naggyűlésén olyan egyértelműen és harciasán lépett fel a földreform követelése mellett, hogy Kállai Sándor az SzDP szónoka nem mert hivatkozni az 1930-as agrárprogramra és általánosságokkal tért ki pártja halogató magatartásának magyarázata elől. Ugyanezen a napon Hajdúsámsonban 2000 főnyi paraszt tömeg népgyűlésen követelte a földosztást. A debreceni téglavető munkásnépének népgyűlése memorandumban sürgette a földreform megvalósítását.14 Az FKP Hajdú megyei és debreceni vezetése kényelmetlen helyzetbe került. Nem hagyhatta tovább figyelmen kívül a paraszt tömegek fokozódó nyomását. Fennállt a veszélye annak, hogy állásfoglalásának halogatása a Nemzeti Parasztpárt, illetve a Kommunista Párt befolyását növeli a falusi tömegekben, s egyúttal szembekerül a párt vidéki szervezeteivel is. Azt is látta, hogy bár e kérdésben a párt országos vezetésében sem volt egység, de a balszárny és centrum — olyan tekintélyes vezetői, mint Tildy Zoltán és Nagy Ferenc — a földreform megvalósítása felé hajlottak.15 A feudális eredetű 11 Jól példázza ezt Dózsa György! „Demokrácia” címen megjelent cikke a „Debreczen”-ben. A földreformot csak mint általános és programszerű kérdést említi meg. Nagyobb hangsúlyt helyez a föld megmunkálásának és bevetésének sürgetésére. De a földreformról — mint a feladat megoldásának feltételéről — egy szót sem írt. Debreczen, 1945. február 11. 12 Néplap, 1945. február 13. 13 Uo.: 1945. február 22. 14 Uo.: 1945. február 20. 15 Tildy Zoltán és Nagy Ferenc nem zárkóztak el a földreformtól, de a hozzáállásban köztük is nagy különbség volt. Míg Tildy Zoltán 1945. februárjában reálisnak tartotta a földreform 1945. október 1-ig történő végrehajtását, Nagy Ferenc ezt akkor még is reálisnak tekintette. Tóth István: A Nemzeti Parasztpárt története. 1944—1948. Bp. 1972. Néplap, 1945, február 25., 27. 114
