A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében
must és eléggé közel került egymáshoz a két birtokkategória is, mégsem lehetett figyelmen kívül hagyni az ország egészét és a földreform megvalósulásánál a nemzeti összefogás megkönnyítését szolgáló taktikai szempontokat. 1945. január 21-én a „Néplap”-ban megjelent „A Magyar Kommunista Párt állásfoglalása a földkérdésben”. Ez félreérthetetlenül jelezte mindenki számára, hogy az MKP a földreform valamennyi kérdésében a parasztpárthoz hasonló álláspontot képvisel. Ezzel Hajdú megyében le is zárul a nyílt vita a földreform mértékéről, noha a gyakorlati megvalósítás során — ahol különösen kevésnek bizonyult a felosztható földterület — más formát öltve tovább folyt a küzdelem a felosztható földterület növeléséért. Az NPP földreform-javaslata és az MKP állásfoglalása után széleskörű tömegmozgalom bontakozott ki a felszabadult országrész — elsősorban a Tiszántúl — paraszt tömegei körében a földreform-rendelet sürgetésére. Ezt szolgálták a nemzeti bizottságok útján szervezett tömeggyűlések. Ezen mozgalomhoz — a többi felszabadult megye dolgozó parasztságával együtt Hajdú megye dolgozó parasztsága is csatlakozott. Hajdú megyében elsőnek Hajdúnánás parasztsága mozdult meg — még január 14-én — a nemzeti bizottság rendezte népgyűlésen követelte a földreformot. Január 28-án Balmazújváros lakossága választott egy 11 tagú küldöttséget azzal a megbízással, hogy a kormánynál sürgesse meg nevükben a földreformot. A földművelésügyi miniszter kérésükre hozzájárult, hogy Semsey grófnak, a helység határában lévő elhagyott uradalmát a földreform megvalósításáig kisbérlet formájában művelés alá vegyék. Február 3-án az egyekiek népgyűlése indított küldöttséget Debrecenbe, majd 6-án Hajdúhadház és Téglás küldöttsége nyújtott át többszáz aláírással támogatott memorandumot, amely a földreform sürgős végrehajtását szorgalmazta. Február 10-én Nádudvar és Hajdúszovát küldöttsége továbbított a kormány képviselőjének az előzőhöz hasonló beadványt. Valamennyi földreformmal kapcsolatos követelés jellemzői közé tartozott, hogy bár a középpontban a földreform sürgetése szerepelt, a mezőgazda- sági termelés biztosításának más feltételeit is szorgalmazták, és kiterjedtek az MNFF programjába tartozó egyéb feladatok megvalósításának követelésére is, biztosítva a kormányt támogatásukról. A küldöttségek közül kizárólag a nádudvari küldöttség vette be követelései közé, hogy a földbirtokokat — eltekintve azok jellegétől — felső határuk megkülönböztetése nélkül vegyék igénybe.9 A földreformért folyó harcba Debrecen szervezett munkássága is bekapcsolódott. 1945. február 4-én — ahogy erről a „Néplap” február 8-i száma beszámol — a szakszervezeti szövetség debreceni összvezetőségi ülése, az összes aktuális problémát megvitatva, nyomatékosan követelte „a földreform azonnali végrehajtását. Az MKP amikor nyilvánosságra hozta az NPP földreform-javaslatával kapcsolatos álláspontját, egyúttal hangsúlyozta arra irányuló törekvését, hogy a demokratikus pártok álláspontja túlságosan ne térjen el egymástól e fontos kérdésben.10 9 Uo.: 1945. január 30., február 4., 7., 11. 10 Uo.: 1945. január 21. 8 8 Évko ;/V III. 113
