A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében
vezetői a kommunistákhoz hasonló elgondolásokból kiindulva sürgették a földreformot.7 Hajdú megye és Debrecen kommunistái a „Néplap” útján már 1944 december elején bekapcsolódtak a földreformért folyó harcba. A lap — december 7-i számának „Földreformot” című cikkével kezdve — rendszeresen tudatosította a földreform szükségességét, az MKP és az NPP elgondolását. A megye kommunistáinak már a földreformért folyó küzdelmek idején — soraikon kívül, sőt azon belül is — nagy harcot kellett vívniuk olyan problémák leküzdése érdekében, amelyek elsősorban a megye sajátos földbirtokviszonyaiból fakadtak. A földnélküli parasztság igényeit — és ez kezdettől fogva nyilvánvaló volt — nem lehetett kielégíteni a feudális eredetű nagybirtokokból, mert ilyen birtokok a megyében alig léteztek. A megyében inkább a többszáz holdas kulák és tőkés bérlők, a „cívisek” birtokai voltak túlsúlyban. Ezek tulajdonosai viszont az FKP útján jelentős pozíciókkal rendelkeztek az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, a Kormányban és az államigazgatásban, s a nemzeti bizottságokban is. Már a debreceni nemzetibizottság külön programja is jelezte, hogy az 500 kh-ig terjedő birtokokat ezek az erők szeretnék átmenteni és a földreform megvalósításából a tömegeket kikapcsolni. December végén és január elején pedig már az volt a cél, hogy a földreform kezdetét 1945 őszéig elodázzák, arra hivatkozva, hogy a földreform akadályozná a termelést, a fasizmus elleni harcot. Az MKP debreceni és egyes megyei pártszervezeteiben viszont balos, radikális irányzat jelentkezett, amely felismerve, hogy a felosztható feudális eredetű földterület a megyében nem számottevő — figyelmen kívül hagyva a nemzeti összefogást erősítő szempontokat — igyekezett a pártot olyan földreform követelésére ösztönözni, amelynek célja „a szociális igazságtalanságok megszűntetése”. Javasolták legalábbis minden 100 kh-on felüli birtok felosztását. Ennek érdekében — vallották — még esetleges „termelési zavarok kockázatát is vállalni kell.”8 Ezek a vélemények — melyek a „Néplap” útján széles nyilvánosság elé kerültek — fokozták az FKP megyei és debreceni vezetésében uralkodó cívis elemek ellenállását a földreformmal szemben. A „Néplap” 1945 január 14-i számában tette közzé az NPP földreformjavaslatát, amelynek lényegét az MKP elképzelései alkották, s melyet előzőleg a két párt részleteiben is megvitatott. A javaslatot elsősorban az jellemezte, hogy különbséget tett a nemzeti egység érdekében a feudális eredetű nagybirtok és a paraszti birtok között, s ennek alapján a felosztásra kerülő birtokok határát is eltérően állapította meg. Az előbbinél 100, az utóbbinál pedig 200 kh-on felüli földet kívántak igénybe venni. Az MKP Hajdú megyei szervezeteiben jelentkező radikális irányzat a „Néplap” 1945. január 18-i számában „A Nemzeti parasztpárt földreform tervezetéhez” című cikkben mégegyszer megkísérelte, hogy a pártot, az úri nagybirtok és paraszti birtok felső határának megkülönböztetésére vonatkozó álláspontjától eltérítse. A cikk szerzőjének az volt a véleménye, hogy a megkülönböztetés helytelen, mert a nagy kulák-birtokosok a megyében a fasizmust támogatták, a kétféle birtok közötti határok pedig már lényegében elmosódtak. Jóllehet Hajdú megyében valóban sok kulák-birtokos támogatta a fasiz7 Erdei Ferenc: A földreform történelmi szükségszerűsége. Néplap, 1944. december 8. 8 Uo.: 1944. december 8., 28., 1945. január 6., 14., 18., 21. 112
