A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében

tását és a mezőgazdasági termelőmunkát akadályozó tényezők okainak kivizsgálását. Erre a célra a debreceni nemzeti bizottság — a többség döntése alapján — egy öt tagú bizottságot hozott létre. Ez a szerv a nemzeti bizottság 1945 április 25-i ülésén számolt be a vizsgálat eredményéről. Ennek során a nemzeti bizottság elé került egy jegyzőkönyv 30 volt mezőgazdasági cseléd aláírásával, amely azt bizonyította, hogy a Vásáry testvérek ellen felmerült vádak helytállóak. Ennek következtében a debreceni nemzeti bizottság a Vásáry testvéreket elmarasztalta és rendszabályokat dolgozott ki a folyamatos termelőmunka biztosítása érdekében.4

2. A földreform megvalósítása és megyei sajátosságai

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának megvalósítása során a megyében a földreform és a közigazgatás megtisztítása körül bontakozott ki a legnagyobb küzdelem a koalíció különböző osztályerői között.

Az MKP a gyökeres földreform megvalósítását elengedhetetlennek tartotta a felszabadulás nyomán kibontakozó népi demokratikus forradalom eredményeinek megszilárdítása és a további szocialista irányú fejlődés biztosítása szempontjából. A földreform ugyanis azon földesúri osztály lába alól húzta ki a talajt, amely a magyar fasizmust megvalósító finánctőke legreak- ciósabb csoportját alkotta. Ez az intézkedés ugyanakkor a magyar parasztság százezreit kötelezte el az új népi demokratikus rend védelme mellett, és tette megváltoztathatatlanná a magyar társadalomban bekövetkezett változásokat.5

A földreform gyors megvalósítását sürgette a mezőgazdaság súlyos helyzete is, amelyet a háború idézett elő. Hajdú megyében 1944 őszén az 1943-ban bevetett területnek csak 14,5%-a, az egész szántóterületnek pedig csak 6%-a volt felszántva, illetve bevetve. Ha figyelembe vesszük azokat a súlyos károkat, melyeket a háború a megye lóállományában okozott, kétségbe kell vonnunk annak lehetőségét, hogy a korábbi tulajdonviszonyok fenntartása mellett a földek megművelését biztosítani lehetett volna, és a megye, sőt az ország egész lakossága elkerülhette volna az éhínséget6. Hisz a mezőgazdaságban országszerte többé-kevésbé a Hajdú megyeihez hasonló helyzet alakult ki. Az NPP

4 Uo. 1945. febr. 20. HBmL. XVII. 2/1. Jkv. 1945. febr. 26., április 14., 25., továbbá: XVII. 5/1. Jkv. 1945. febr. 22.

5 A földreform lényegét, társadalomformáló jellegét az MKP már belefoglalta az MNFF részére készített programjavaslatába. De ezt hangsúlyozta a Néplap is „Földreformot” című vezércikkében. Néplap, 1944. december 7. Lásd: Felszabadulás 1944. szeptember 26.—11945. április 4. Dokumentumok (Magyar Munkásmozgalmi Intézet, a MTA Történettudományi Intézete) Bp. 1955.

6 A földreform megoldását sürgető gazdasági tényezőket igen részletesen és meggyőzően elemzi Hajdú megye adatainak felhasználásával Varga Zoltán: „Debrecen szerepe a földreformért folytatott harcban a felszabadulás után” című tanulmányában. Acta Universitatis Debreceniens De Ludovico Kossuth Nominatae Tom. Ш/1. 1956. Bp. 160. old. Kimutatja, hogy „Egykorú számítások szerint a megművelendő 317 000 kát. hold földből..., ha az összes számbavehető igavonókat kizárólag erre a célra használták volna fel akkor is csupán 23 000 kát. hold megműveléséről tudtak volna gondoskodni. A még ezután is műveletlenül maradt terület megmunkálásához pedig 625, hatvan napon át megszakítás nélkül üzemben tartott traktorra lett volna szükség, viszont a megye és a város területén együttesen is mindössze 80—90 üzemképes traktorral rendelkeztek.” A probléma súlyosságát mutatja be M. Somlyai Magda is, Püspökladány helyzete alapján. Földreform 1945. Tanulmány és dokumentumgyűjetmény Bp. 1965. 118. old.

111