A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Korszerű mezőgazdasági ismeretek oktatása a debreceni Tanítóképzőben a XIX. század második felében

„1. Növénytermelés féléven át heti 3 órában. Adassák elő benne a legszükségesebb tudnivalók a talajismeretből, az egyszerű gazdasági gépek használatából, általános és részletes növénytermelésből és üzlettanból annyi, ameny- nyi kisgazdaságok berendezéséhez szükséges.

2. Állattenyésztés féléven át heti 2 óra.

Adassák elő, ami egy kisgazdának abból szükséges

3. Kertészetből féléven át heti 2 óra.

Adassék elő a gyümölcsfatenyésztés, konyhakert és szőlőművelés.

4. Méhészet és selymértenyésztésből egy féléven át heti 1 óra elméleti előadás és ugyanazon félévben mint a következőkben is tartassanak gyakorlati útmutatások.

5. Vegytan. Ezen előadás mellett havonként legalább 2 egész délután gyakorlat, mely gyakorlati útmutatást ad”.

Gazdasági képzésben a II. évesek mindkét félévben részesülnek, míg a III. évesek csupán a téli félévben hallgatnak előadásokat állattenyésztésből, heti 2 órában. Áz igazgatóság a gazdasági szakoktatás sikere érdekében kérte a gazdasági tanintézettől, hogy az előadásokat kevés tanár között osszák fel, mert véleményük szerint ezzel biztosítható, hogy az előadások egyöntetűek legyenek s az ismétlődéseket kiküszöböljék. Előterjesztették továbbá azon óhajukat, hogy az intézet jegyzeteket is biztosítson a tanulók számára, hiszen segédanyag birtokában a vizsgára való felkészülés eredményesebb lehet.29 Trefort Ágoston miniszter helyt adott a tanítóképző kérésének. „Hogy az egész oktatás összevágó, hézagtalan, egységes studium legyen”, a szakoktatóknak elrendelte rövid jegyzetek készítését, ezek sokszorosítását, hogy a tanulóknak ezek tankönyvekül szolgáljanak.30

A miniszter rendelete alapján Domokos Kálmán igazgató — hangsúlyt adva azon véleményének, hogy „a tanítóképezdei oktatás az utóbbi időkben oly szűk korlátok közé szoríttatott, miszerint a mezőgazdasági s kertészeti tárgyakból ennél kevesebbet már nem lehet tanítani” — az oktatásra engedélyezett 1000 Ft-os évenkénti költségből megszervezte a jegyzetek kiadását, s ezeket díjmentesen bocsátották a tanulók rendelkezésére. 1880-ban már Szüts Mihály tanár jegyzete „A mezőgazdaság alapvonalai” és Bíró Pál: „A gyümölcsfa kertészet kézikönyve” című munkája elkészült. A méhészetet Dr. Tóth Imre, az általános állattenyésztést Békessy László jegyzetéből tanulták.31

A minisztérium által 1878-ban elfogadott új tantervben a növénytermelés kapott helyet, heti 3 órában. Az állattenyésztésre 2 órát engedélyeztek, míg a méhészet heti 1, a kertészet 2 órával szerepelt az órarendben, utóbbi két tárgy gyakorlati foglalkozásokkal volt egybekötve.

Hogy az intézet növendékei a gyakorlatban is alkalmazhassák elméleti ismereteiket, a Főiskola a Tócóskertben 1 hektár 30 ár területet faiskola és gyümölcsöskert céljára a képezde rendelkezésére bocsátott.32 A gyakorlókért a szemléltető oktatás eszköze lett. Itt tanulták meg Bíró Pál gazdasági tanintézeti tanár irányításával a gyümölcsfa nemesítését, tanulmányozták a fák beteg29 Uo.

30 HBmL. VIII. 2/b. 9. 510/1878 ikt. sz.

31 Uo. 324/1879, 222/1880 ikt. sz. valamint VIII. 2/a. 2. 63/1883 jkv.

32 Értesítvény a Reformátusok debreceni Főiskolájában a tanítóképezdéről és az elemi iskolákról (Értesítő) (Szerk.: Joó István) Debrecen, 1877. 46. old. továbbá Zelizy Dániel: Debrecen sz. kir. város leírása Debrecen, 1872, 462. old.

101