A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Szendrey István: Derecske a hajdúk letelepítéséig

olvaszthatta,6 másrészt alig képzelhető el, hogy a XIII. század végénél jóval előbb ne létezett volna az a helység, melyet László király az ország egyik kiemelkedő zászlósurának adományozott, amely falu a XIV. század elején jelentős dézsmafizető hely és kb. a 16. legnépesebb községe a megyének.7

Rafayn bán földesúri fennhatósága azt jelentette, hogy az adományozás révén Derecske kikerült a királyi birtokok köréből, s a környék egyik leghatalmasabb birtokosáé, a debreceni uradalmat megalapozó főúré lett.

Rafayn bán 1311-ben unokaöccsére, Dózsa mesterre hagyta, ekkor már jelentékeny vagyonát; debreceni birtokrésze melett Gáborján monostort. Keresztúri, Tépét, Derecskét, Szentpéterszeget és Tornát (később Boldogfalva).8 Voltaképpen ez a vagyon lett a hamarosan igen hatalmas debreceni uradalom magva, melyet Dózsa nádor épített ki, élvezvén az általa mindenkor hűségesen támogatott Károly Róbert király kegyeit. Dózsa mester e kegy révén is válhatott a terület leghatalmasabb birtokosává, s az ország első zászlósurává. Halála után - 1322 körül - a debreceni uradalomhoz már az alábbi települések tartoztak környékünkön: természetesen Debrecen, továbbá Gáborján monostor, Szentpéterszeg, Keresztúr, Derecske, Tépe, Macs, Egyházasszentgyörgy (más néven Kismacs), Torna, Zám monostor részben, Elep, Szentmiklós, Szentlőrinc, Füzestelek, Fegyvernek, Suma, Cuca, Hegyes, Haláp, Nagymiklós, Nagyiván, Máta, Kerekegyház, Dada, Böszörmény (a mai Hajdú-), Hatház, Szoboszló, Túr-Sámson, Téglás, Begécs, Csalános stb.9 Ebben az időben már más forrásban is szerepel Derechke villa.'0 A nemrég még 7 faluból álló birtok immár 30 helységet számlált, s Dózsa nádor utódai az uradalmat még tovább gyarapították.

6 Jakó Zs. i. m. 232. old. - Győrtty Gy. i. m. 618., 669. old. - Zoltai Lajos: Debrecen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban. DKK. 1905. évf. 64/a. old., térkép. - Az irodalom mind az 5 települést Derecske határába olvadt birtokként kezeli, mi is. Arra ugyanis nincs lehetőség, hogy ezt a folyamatot nyomonkísérjük. Egy dologra mégis fél kell hívnunk a figyelmet. Ez a beolvadás nem mehetett végbe valami egyszerű birtokfoglalásként. Igen valószínűnek kell tekintenünk, hogy az elpusztult falunak is vagy Derecske birtokosa volt a tulajdonosa, vagy ha nem, úgy megszerezte azt, vagy annak egy részét és ekkor már sajátjaként kapcsolta Derecskéhez. Hogy ez így lehetett, arra egy példát tudunk említeni. Szentmiklós a török hódoltság előtt elpusztult, s az Űj- fehértón élő földesi Cseli-család 1657. június 13-án 30 esztendőre zálogba adta a derecskéi hajdú vitézeknek Szentmiklóson levő 12 portáját, összes tartozékaival. Szentmiklós végül is Földes határába olvadt, de egy része - ha csekély is - valószínűleg a derecs- keieké maradt. A záloglevél 1800-ban készített hiteles másolata magántulajdonban van, melyről 1 példányt a HBmL. is őriz. Az eredetiről nem tudunk.

7 Győrtty Gy. i. m. 584. old.

8 Zoltai L. i. m. 59. old. - A zichi és vásonkenői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. (Szerk.: Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső) Pesten, 1871. I. k. 132-133. old. Gá- borjánt említi. A falut valóban később szerzik meg a Dózsa-utódok. - Vö.: O'sváth Pál: Bihar vármegye sárréti járás leírása. Nagyvárad. 1875. 330. old. - Talán nem szükségtelen megemlítenünk, hogy nem tévesztendő össze egyéb forrásköteteinkben szereplő Derecske helységgel. Ugyanis Wenczel Gusztáv és Mályusz Elemér művei dunántúli Derecskéről szólnak. (Felhívnánk a figyelmet arra is, hogy egy-egy falunév azonos vidéken is több esetben előfordul.) Wenczel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár. Pest. 1860. I. k. 113. és XI. k. Bp. 1873. 222., 566. old. - Mályusz Elemér: Zsigmond-kori oklevéltár. (1387-1399) Bp. 1951. I. k. 128., Bp. 1956. II/l. k. 45., 48., 148., Bp. 1958. II/2. k. 483. old.

9 Komáromy András: Dózsa nádor és a Debreczeni család. Turul. 1891. évf. 75. old. - Ko- máromy Andrásnak ez a tanulmánya igen alaposan részletezi Dózsa és utódainak birtoknövelő tevékenységét.

■>0 1324-ben, Károly Róbert fentebb idézett oklevelében. Anjou-kori okmt. i. k. h. - Vö.: pl. Győrtty Gy. i. m. 613. old.

6