A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Vaskó László: A debreceni tankerület vándoriskoláinak történetéhez (1945-1948)

jutott el.6 1941-ben a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítése tárgyában kiadott miniszteri utasítás ugyan megállapította, hogy „a vándortanítót - kívánságára - kétévi kifogástalan működés után belterületi iskolához kell áthelyezni", de erre alig, vagy csak igen kivételes esetben került sor.7

Ezek a heroikus küzdelmet folytató pedagógusok - mint láttuk - nem jutottak el minden tanköteleshez. így a vándortanítói intézmény sem a tankötelezettség teljes megvalósulását, sem az állástalan tanítók elhelyezésének gondját nem oldotta meg.

*

*

A múlt hibáinak és bűneinek felvázolásakor önként vetődik fel a kérdés, hogy mit tett a demokrácia a tanyai magyarságért? Cselekedni kellett egyrészt azért, mert az ellenforradalmi időszakból örökölt tanyai lakosság rovására amúgy is súlyos mulasztások, terhes hagyatékok maradtak ránk, másrészt pedig a felszabadulás után a földreform végrehajtását követően méginkább szaporodtak a tanyai szórvány-települések és nőtt azoknak a tanköteleseknek a száma, akik iskola nélkül maradtak. A megoldást szorgalmazták a főigazgatóságok, a megyék közigazgatási bizottságai, a tanfelügyelőségek, de a minimális tárgyi feltételek mellett személyi problémák is nehezítették a kérdés megnyugtató rendezését.

Egyes községek ismét íelelevenítették a vándoriskolák megszervezésének gondolatát. A tankerület vonatkozásában elsőnek Nádudvar község elöljárósága 1945. augusztus 2-án azzal a kéréssel fordult a tanfelügyelőhöz, hogy a községtől 12 km-re lévő németszigeti határrészen mintegy 30 tanköteles oktatására vándortanítót nevezzen ki.8

A Balmazújváros Darassa-pusztai szülők is szorgalmazták a tanítás megkezdését. 1945 szeptember elején a tanfelügyelőhöz fordultak a 90 tanköteles oktatása ügyében. Levelükben hangsúlyozták, hogy az egyik tanyaházban kis átalakítással ideiglenesen megoldható lenne a tanítás, csak éppen pedagógus nincs. Ezért a szülők fölajánlották, hogy „tanítók részére biztosítanának egy- egy szobát, fűtést, normál áron ebédkosztot, tejet, tojást stb."9

Szolnok megye tanfelügyelője a karcagi hegedűsháti állami vándoriskolához Demeter Béla tanító kinevezését kérte a főigazgatótól. A Hajdú megyei népoktatási kerület vezetője egyik beszámolójában szóvá tette, hogy a nyírábrá- nyi határban lévő Haanelek-részi állami vándoriskolában — ahol 30 tanköteles volt - csak 1946. február 12-én kezdődhetett meg az oktatás tanító hiánya miatt.10

Ekkor látott napvilágot a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternek - 1946. március 21-én kelt - a 36 406/1946. IV. üo. számú rendelete, amely hivatalosan is lehetőséget adott vándoriskolák szervezésére. így pl. Debrecen tanyavilágá6 Uo.

7 Népiskolai rendeletek gyűjteménye. (1940-41. évi pótkötet). (Összeállította: Dezső Lipót.) Bp. 1942. 65. old.

8 A tanfelügyelő ekkor a kérést még nem tudta teljesíteni, mivel az említett vándoriskolától Seres István tanítót korábban katonának hívták be, s így az állás jogilag nem volt betölthető. HBmL. XXIV. 503/a. 1802/1945.

9 Uo.: 2276/1945.

10 HBmL. XXIV. 501/a. 4108/1945. Uo.: XXIV. 503/a. 2288/1948.

83