A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Levéltári fórum - Szűcs Ernő: Az üzemtörténetírás levéltári forrásai Hajdú-Bihar megyében
AZ ÜZEMTÖRTÉNETÍRÁS levéltári forrásai hajdú-bihar MEGYÉBEN Szűcs Ernő Hanák Péter a következőket mondja a felszabadulás után kialakuló magyar üzemtörténetírásról: „Van, létrejött, felnőtt valahol a periférián, a hagyományos történetírás árnyékában, kissé gondozatlanul és magára hagyottan, mint a mostohagyermek".1 Ha e sok igazságot tartalmazó megállapítás mellé odahelyezzük a megyénkén belül üzemtörténetírás fontosságáról, helyzetéről a közelmúltban megjelent cikkeket és tanulmányokat — amelyek az Alföld, a Tanulmányok és Források, vagy a Hajdú-Bihari Napló hasábjain jelentek meg — és amelyek címei: „Szükséges? — Lehetséges?", „A kezdés sikerei és problémái", „Siker-e a félsiker?", akkor úgy gondolom a mai tanácskozásunk témájának időszerűségéhez máris nem férhet kétség.1 2 Nyilvánvaló ugyanis - és erre utalnak az előbb idézettek -, hogy az üzem- történetírás esetében egy fiatal történetírási ágazatról van szó. Ennek az ágazatnak tárgyát, célját a szakmai körök ugyan kétségtelenül megfogalmazták — gondoljunk itt a már említett Hanák Péter, valamint Gecsényi Lajos, Jenei Károly, Sárközi Zoltán ilyen vonatkozású tanulmányaira, az üzemtörténészek országos és nemzetközi konferenciáira.3 Sajnálatos azonban, hogy ennek ellenére jórészt szubjektív okok miatt, az üzemtörténetírás kutatási módszere, forrásfeltáró gyakorlati munkája még napjainkban is sok kívánni valót hagy maga után. Részben e hiányosságok jelzésére, részben pedig a jövőbeni helyes cselekvésünk érdekében szükségesnek véljük megyénk üzemtörténetírásának néhány sajátosságáról szólni. A Hajdú-Bihar megyei üzemtörténetírás jellemző vonásai Hajdú-Bihar üzemtörténetírási helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kiadott munkák, keletkezési idejüket tekintve, két nagy csoportba sorolhatók. A magyar történelem nagy sorsfordulója, a felszabadulás, ez esetben is idő, de egyben tartalmi határ is. Kétségtelen ugyanis, hogy megyénkben a felszabadulás előtt is jelentek meg üzemtörténeti művek, s ezek közül említésre méltóak Szűts Mihály, Ma1 Hanák Péter: Az üzemtörténetírás problémái. Századok. 1968. 5-6. sz. 915-927. old. 2 Szűcs Ernő: Szükséges? — Lehetséges?", Altöld. 1969. 12. sz. 45-50. old. és Szabó Miklós: Az üzemtörténetírásról. TÉF. 1972. 101-106. old., valamint Szűcs Ernő: Siker-e a félsiker? Uo. 1973. 107-113. old. 3 Hanák P.: i. m. 915-927. old. és Gecsényi Lajos: Munkásmozgalom a helytörténetírásban. Az Országos Népművelési Tanács kiadványa. Bp. 1969. 4-13. old., és Jenei Károly: A magyar üzemtörténetírás helyzete, eredményei és problémái 1967-1972. Honismeret- Helytörténet, 1974. 40-45. old. valamint Sárközi Zoltán: Útmutató az üzemtörténeti kutatásokhoz. Az Országos Népművelési Tanács kiadványa. Bp. 1970. 4-34. old. 165
