A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Levéltári fórum - Szűcs Ernő: Az üzemtörténetírás levéltári forrásai Hajdú-Bihar megyében

yer Emil, Koncz Ákos, Csűrös Ferenc, Csáthy Ferenc munkái, a Debrecenen kívüli tulajdonképpeni megyét azonban csupán egyetlen mű. Veres Béla munkája képviselte.4 Tartalmi szempontból - a korszak politikai arculatának megfelelően - a felsorolt szerzők munkáinak legfőbb hiányossága, hogy nem foglalkoztak az üzemben dolgozók életével, harcával, általában a társadalmi kérdésekkel. Elsődleges törekvésük volt, hogy felkeltsék az üzem vagy a vállalat iránt az érdeklődést, és ennek érdekében egyes esetekben nem riadtak vissza a valóság bizonyos torzításától sem.

Megyénk felszabadulás utáni üzemtörténetírását illetően több sajátosságra figyelhetünk fel. Elsőként a ritmusbeli lemaradást említjük meg. Míg ugyanis országosan 1952-vel dátumozhatjuk a felszabadulás utáni első ilyen jellegű munkák megjelenését, addig Hajdú-Biharban hét év késéssel 1959-ben jelentek meg a felszabadulás utáni első üzemtörténetek. Kovács Tibor néhány oldalas füzete a debreceni Ruhagyárról és még ugyanabban az évben Balassa Sándor: A debreceni Aranybika Szálló története című munkája.5 Ezeket aránylag hamar követte (1961-ben) Benda Kálmán és Irinyi Károly közös műve: A négyszázéves Debreceni Nyomda története.6 Az 1961 utáni periódusból ismételten mint sajátos, helyi vonást kell kiemelnünk, hogy míg az országos üzemtörténetírás mennyiségileg és minőségileg egyenletesen felfelé ívelt, addig megyénkben 1961 és 1969 között hosszú stagnálási időszak következett be. E periódusban ugyanis Hajdú-Biharban egyetlen üzemtörténeti munka sem jelent meg. így tehát nálunk nemcsak a késői kezdésről kell említést tenni, hanem egy nyolc éven át tartó szünetről is.

1969-től azonban egy érlelődési folyamat indult meg nálunk is. Ennek számos jele volt. 1969 őszén a KISZ megyei bizottsága felismerve az üzemtörténetírás jelentőségét, szervezeti és bizonyos anyagi keretet biztosított üzemtörténeti munkák készítéséhez. Ekkor történelemtanárok és üzemi fiatalok bevonásával jött létre egy kollektíva a KISZ védnöksége alatt. Néhány helybeli szakember vállalta, hogy tanácsaival támogatja ennek az alkotói csoportnak a munkáját. Az eredmény nem maradt el. Elkészült négy díjat nyert pályamunka és több üzemben kezdtek foglalkozni az üzemtörténetírással. Ez év decemberében az Alföld című folyóirat egyik tanulmánya is az üzemtörténetírás jelentőségével foglalkozott.7 Felkarolta az ügyet az MSZMP megyei Bizottságának Archívuma is.8 Tanulmányok és Források című kiadványában többször alkalmat adott e fiatal történetírási ágazattal kapcsolatos cikkek megjelentetésére, és mivel a Tanulmányok és Források elsősorban a pártszervezetekhez jutott el, így hatásaként, az egyes üzemekben pontosan a párttagság kezdeményezte az üzem történetének megírását.

Az érlelődés fontos eseménye volt Hegedűs Jenő és Szikora János közös

4 Szüts Mihály: A Debreceni Első Takarékpénztár ötvenéves története. 1846-96. Debrecen, 1896. és Mayer Emil-Koncz Ákos: A Debreceni István Gőzmalom története. 1843- 1896. Debrecen, 1898. valamint Csűrös Ferenc: A Debreceni Városi Nyomda története. 1561-1911. Debrecen, é. n. és Csáthy Ferenc: A Csáthy-féle debreceni könyvkereskedő és kiadó cég százéves története. Debrecen, 1905., továbbá Veres Béla: A hajdúszoboszlói hőforrások hasznosítása. 1927-1941.

5 Kovács Tibor: 10 év mérlegén (A Debreceni Ruhagyár) 1949-1959. Debrecen, 1959. és Balassa Sándor: A debreceni Arany Bika Szálló. Debrecen. 1959.

6 Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszázéves Debreceni Nyomda 1561-1961. Bp. 1961.

7 Szűcs E.: i. m. Altöld, 1969. 45-50. old.

8 Szabó M.: i. m. 101-105. old. és Szűcs E.: i. m. TÉF 1973. 107-113. old.

166