A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Levéltári fórum - Orosz István: A hajdúvárosok agrártörténetének levéltári forrásai a 18-19. században
zad végére hogyan kezdett felbomlani a hajdú városok kettős beltelkű, ólasker- tes településrendje. A birtokviszonyok vizsgálata szempontjából sokkal fontosabbak azok a felmérések, amelyek a telekösszeírásokat követően minden földbirtokos külső határbeli földjének számbavételére irányultak. Eddig három város: Szoboszló, Nánás és Dorog földbirtok összeírása került elő,5' de feltételezhető, hogy a rendezés során ilyen felmérések a többi városokban is készültek. Az összeírások a 18. század viszonyai között szokatlan pontossággal készültek. A szoboszlói ugyan eredetük és jogviszonyaik szerint nem különbözteti meg a birtokosokat, de pontosan feltünteti birtokuk terjedelmét, mind az örökös szállásföldek, mind a forgó földek és prédiumok között. A nánási és dorogi viszont nemcsak az ősi szállásföldeket (terrae allodiales), a most kiosztott telek utáni ugarföldeket (terrae postfunduales) és a pusztai földeket (terrae praedia- les) különbözteti meg s tünteti fel birtokosok szerint, de pontosan feltünteti a jogcímet is, ami alapján a tulajdonos a földet bírja. (Atyai vagy anyai örökség, zálog, vásárlás, város adománya, felesége révén jutott hozzá, ősi birtok, stb.). A földbirtok összeírások nagy pontosságát mutatja, hogy Nánáson csaknem 300-zal több birtokost írtak össze e felmérés során, mint a dicalis conscriptió- kor, de jóval több a birtokosok száma Dorogon és Szoboszlón is. Hasonló jellegű birtokösszeírás Szoboszlón már korábban, az 1756. évi katonaállítás kapcsán is készült,57 58 más városokból azonban ilyen nem került elő. E felmérések alapján nemcsak a hajdú városok birtokmegoszlását tudjuk vizsgálni a 18. század utolsó éveiben, de felvázolhatjuk azokat a változásokat is, amelyek a birtokstruktúrában a 19. század 50-es 70-es éveiig végbementek. Szerencsére a hajdú városokról is fennmaradtak a szintén nagy pontossággal készült kataszteri iratok,59 amelyek alapján 1853-58 és 1870 körül is felvázolhatjuk a birtokmegoszlást. Az agrártársadalom szerkezetének kutatására a birtokmegoszlás vizsgálata mellett egyéb lehetőségek is vannak. A hajdú városokban igen sok speciális rétegfelmérés készült a 18-19. században. A belső politikai küzdelmek miatt sokszor számbavették a jövevényeket ingatlan vagyonukkal együtt.60 Ránkmaradt néhány, leszármazási táblákkal felszerelt hajdú összeírás is, a kiinduló pontnak tekintett 1702. évi conscriptio után. A hajdúk és jövevények szétválasztásának láttuk birtokpolitikai okai és következményei is voltak. A 19. század első felében, amikor kiéleződött a harc a beköltözött nemesek és a hajdúk között a nemesek fejadótól való mentesítése és az adófizetéstől való vonakodása miatt, készült néhány nemességösszeírás is. A 18-19. század fordulóján a városok magisztrátusai számtalan határozatot hoztak a nyáron elvándorló részesaratók és a cselédek, napszámosok ellen. Bizonyára ezek az intézkedések is magyarázzák a cselédösszeírások létrejöttét.61 A belső társadalmi harcok kiéleződése során igen sok panasz érkezett a királyi biztosokhoz, de magasabb fórumokhoz is a városok és a kerületek veze57 Uo. V. A. 402/i. 1. k. 1784. V. A. 301/b. Fase. XLVII. No. 2615. V. A. 101/d. 1793. Fasc. SÁR No 511 CSONT No. 311. 58 Uo. V. A. 406/a. 1756/57. 59 Lásd a 42. jegyzetet. 60 Pl. Uo. V. A. 301/b. Fase. XXXII. No. 1013. 61 Uo. V. A. 1/b. 1778. Fase. XXVII. No. 29. 162
