A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Levéltári fórum - Orosz István: A hajdúvárosok agrártörténetének levéltári forrásai a 18-19. században
tői között a vagyoni és politikai hatalom összefonódása a rokoni kapcsolatok miatt. A vizsgálat során a királyi biztos minden hivatalviselőről pontos jelentést kért azoknak a rokonsági fokoknak feltüntetésével, amelyek más tisztség- viselőhöz fűzik.62 Ezek a modem szociológiai felmérésekre emlékeztető jelentések nemcsak a kerületi, de a városi hivatalnokokról is ránkmaradtak s mivel nemcsak a tanács, hanem a nagyobb létszámú „nemes kommunitás" tagjait is feltüntetik, a városok lakosságának elég jelentős rétegére terjednek ki. Ezek a felmérések összevethetők az adó- és birtokösszeírásokkal s így a hajdú városok történetében viszonylag korai időszakban tanulmányozható a vagyoni és politikai hatalom összefonódása. Az 1870-es évektől kezdve a legtöbb adót fizetőkről készült ún. virilista jegyzékek hasonló vizsgálatok lehetőségét teremtik meg a tőkés korszakban. Mindezek azt mutatják, hogy a hajdú városok agrártörténetének forrásanyaga néhány olyan termelés és társadalomtörténeti probléma is feldolgozható, amelynek vizsgálatára az ország más területein nincs lehetőség. Archive on he Agrarian History ot Heyduck Towns in the 18th-19th centuries by István Orosz The author analyzes the agrarian history in six Heyduck towns representing a special agricultural region: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúdorog, Hajdú- hadház and Vámospércs, according to different topics, not archive fonds. These subjects are the following: the hajdú landcommunities, the forms of forming, the sorditions of land-holding, the communal regulation of properties, the development of farming and stockbreeding, the output of arable lands, the changes in the srop structure and yields, the number of domestic animals and their species, questions of wine-culture and sylviculture, husbandry on town lands, commodity production and consumption, realization, prices and wages, finally the class structure in the town society. To explore these subjects the most important sources available are: the town and district statutes, the file on repartition of land and arrangement of parcels, the maps and documents on measurements by engineers, different private contracts, (mortgage bonds, testaments), documents of lawsuits to get estranged lands back, reports from various committees instructed by the town council to investigate into production: documents on the use of pasture hired by towns, the taxes levied on districts and the country, instructions by higher state authorities and royal commisioners and reports and to theem, the descriptions of the measuring of land in the middle of the 19th century, reports on the farm outputs in the seventies, eighties of the 18th century; statements on perished or sick animals, inventories of legacy, accounts of market prices, price-limits by the council, council resolutions to control the wages of servants and day-wage men, contemporary surveying of properties and different layers of society, e. g. registration of domestic servants. The author not only presents these sources, but critically analyses them and indicates the scope of their possible application as well. Архивные источники аграрной исморин гайдуццих городов в 18—19 столетиях Иштван Орос: Автор настоящего очерка анализирует архивные источники аграрной истории шести гайдуцких городов: Хайдубёсёрмень, Хайдунанаш, Хайдусобосло, Хайдудорог, Хайдухадхаз и Вамопшерч, представляющие собой своеобразный сельскохозяйственный район, не по отдельным архивным фондам упомянутых городов, а по темам исследования. Эти же темы 62 Uo. IV. А. 502/Ь. 1816. Fase. IV. No. 24. 163
