A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között
Erő gép állomány: Tehergépkocsi MIA MIB Villany Egyéb robbanó motor 49 111 69 128 54 Fontosabb munkagépek: Lókapa Fogatos Fűkaszáló vetőgép Lógereblye Csigatriőr 2041 832 318 476 75 Kalapácsos Battériás-háti Gépi-kézi Gépi-kézi daráló permetezőgép szecskavágó morzsoló 178 59 225 150 94 70 193 Speciális gépek: Tejszeparátor Tejhütő Keltetőgép Burgonya füllesztő 26 13 32 92 Nem sikerült országosan a növénytermelés szempontjából meghatározó szerepet játszó tervezett műtrágya mennyiséget sem biztosítani. Ugyancsak komoly problémát okozott a megfelelő vetőmag biztosítása. Az MDP debreceni VB 1953. február 18-i ülésén meg kellett állapítani: „Termelőszövetkezeteinknek olyan kevés a vetőmagjuk, hogy mondhatjuk, a szükségletnek csak 10-20%-a ha megvan. Ha megkapjuk a központi hitelt, akkor elmegyünk valamelyik megyébe felkutatni a vetőmagot. Ez azonban bizonytalan, mert már ősszel is voltak tsz-elnökök és vetőmag nélkül jöttek vissza".58 59 Nehezítette a termésátlagok növelését az évről évre ismétlődő tagosítás, amely a megye sok községének határát több ízben is átrendezte. A bizonytalanságban élő parasztok nem végezték el a szükséges trágyázást, talaj művelést és vetési munkálatokat sem. Rontotta a termésátlagok alakulását a vetési kényszer. Az igazgatási és irányítási szervek mechanikusan, a gazdaságok területeinek arányában írták elő a különböző növények vetésterületét. 1950 decemberében a megyei pártbizottság titkára hívta fel a figyelmet arra, hogy az üzemtervek készítői nem vették figyelembe a talajadottságokat: homokon lévő termelőszövetkezeteknek kukorica és gyapot termelést írtak elő, holott itt a burgonya termesztése a leggazdaságosabb.69 A megyei párt- és tanácsi vezetés a termelés növelésének fontosságát rendszeresen hangsúlyozta, különböző intézkedési tervek kidolgozására került sor. 1955 őszén 242 termelőszövetkezetből 200 már trágyakezelést alkalmazott, az egy kh-ra kiszórt műtrágyamennyiség pedig elérte a 90 kg-ot. A terméseredmények a jobb gazdálkodási feltételek kialakulásával emelkedtek a közös gazdaságokban, túlszárnyalták az egyéni gazdálkodók termelési szintjét. 58 Pl. A. 2/8-421. 59 HBmL. XXIII. 1/a. 1950. dec. 5. 110
