A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között

Termésátlag alakulása61

1954.

1955.

1956.

tsz

egyéni

tsz

egyéni

tsz

egyéni

Búza

5,6

6,3

10,7

8,9

7,2

5,8

Rozs

5,2

4,7

8,7

6,3

6,8

5,1

Ősziárpa

6,8

7,3

14,0

11,6

7,8

7,9

Tavaszi árpa

7,4

7,4

11,3

11,0

6,9

7,0

Kukorica

9,2

10,3

15,9

15,8

9,6

9.2

Burgonya

40,9

41,9

64,9

54,7

60,0

49,9

Cukorrépa

87,0

83,0

158,0

121,0

160,0

94,0

Lucerna

15,8

23,4

17,8

24,4

18,5

16,7

Vöröshere

17,5

26,8

14,9

18,3

19,5

17,6

Állattenyésztés

Az állattenyésztés nagyarányú fejlesztése mind üzemi, mind népgazdasági szempontból indokolt volt. Az 1949-ben alakult szövetkezetek jelentős része nem rendelkezett állatállománnyal. A Földművelésügyi Minisztérium 1950 szeptemberére a megye közös gazdaságai számára jelentős kezdő állatállományt biztosított szarvasmarhából, sertésből és juhból.60 61

Az állatállomány minőségi fejlesztésének, a hozamok növelésének egyik alapvető akadálya a takarmányhiány volt. A szövetkezetek évről évre nem tudtak elegendő takarmányt termelni, ugyanakkor a megyei szervek állandóan sürgették az állatállomány növelését.

A Földművelésügyi Minisztérium 1951. június 14-én felhívta a megyei tanács figyelmét arra, hogy: „ ... az 1951. évre előirányzott tervfeladatokat és ezzel együtt járó beruházásokat nagymértékben meg kellett emelni. . . főleg az állattenyésztésnél, de más területen is ... A közös állattartás biztosítja a termelőszövetkezeti csoportok mintaszerű gazdálkodását és további fejlődését".62 A megyei tanács tapasztalatai szerint a közös állatállomány növelésének több akadálya volt. „A közös állomány fejlődésének nagy gátja volt az elmúlt években, hogy az állatfajok tervfeladata mechanikusan lett megállapítva. Így például az ebesi termelőszövetkezetet is kötelezték juhtartásra, annak ellenére, hogy legelővel egyáltalán nem rendelkezik".63

A debreceni városi tanács mezőgazdasági osztálya 1951 novemberében jelentette „ a megyei tanács által megadott sertés és szarvasmarha új tervszámokat elérni nem tudjuk . .. nagyon feszítettek ... takarmánykiutalást nem ka- punk".6/‘

A „megoldást" a megyei, városi vezetőszervek abban látták, hogy a termelőszövetkezeti csoportok a szabadpiacon vásárolják meg a takarmányt. A közös

60 Hajdú-Bihar. 1956. 87-94. old., Hajdú-Bihar. 1957. 131. old.

61 Gazdag István: Hajdú megye termelőszövetkezeti csoportjainak állattenyésztési helyzete 1949. őszén. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei. 1970.

62 HBmL. XXIII. 9. 1951. jún. 14.

63 HBmT. Mezőgazdasági Osztály iratai 1955.

HBmL. XIII. 1/a. 1954. febr. 1.

111