A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Szendrey István: Derecske a hajdúk letelepítéséig

lását ebből az időből más adattal igazolni nem tudjuk. E közlés hitelét rontja az, miszerint „Herczeg Eszterházi Pál mint palatinus a Torday-családtól vette meg ezen domíniumot". Ez ugyanis biztos, hogy nem így van!34

Az 1552. évi adóösszeírás aztán tükrözi a bekövetkezett változást Derecske birtoklása tekintetében. Eszerint ekkorra 3 részbirtokos között oszlott meg a falu. A legnagyobb részt Petheő Benedek bírta. Nem sokkal kevesebbet nála Bajomi Ferenc, de mindkettőjüknél lényegesen kevesebb rész ura volt Drághy Boldizsár. Ebből az összeírásból arra következtetünk, hogy helységünk viszonylag sokáig elég mereven két egymástól elkülönülő részre tagolódott. Az összeírok ugyanis mind a Petheő, mind a Bajomi részen külön bírót említenek.3'3 A Petheő-rész ura előbb Fekete János lehetett, aki valószínűleg Szapolyai János királytól kaphatta jószágát, de hogy mikor, s tőle melyik évben került át a Petheők kezére, megmondani nem lehet.36

A XVI. század első telében tehát településünk teljesen kikerült a debreceni uradalom keretéből, s noha nem lett egészében a Bajomi-családé,37 mindinkább a bajomi várhoz, a bajomi uradalomhoz tartozónak tekintették.

A XVI. században feltűnő, majd Hunyadi János leghűbb familiárisai között szereplő Bajomiak a XVI. század közepére igen nagy vagyon urai lettek Szabolcs, Bihar és Békés megyékben, de a család 1566-ban fiágon kihalt.38 1572- ben már csak egyetlen nő tagja élt a famíliának, Bajomi Zsófia, Pásztóhy Já- nosné, akit Miksa császár 1572-ben megerősített a bajomi uradalom birtokában, de beiktatására a török veszély miatt helyben nem kerülhetett sor, így azt Egerben végezték el. A család történetének feltárója nem követi részleteiben nyomon a bajomi uradalom kialakulását, s csak lábjegyzetben mondja el, hogy a bajomi várhoz 1571-ben az alábbi helyek tartoztak: Bajom vára egészen, Szerep, Rétszentmiklós, Nagyrábé, Bagos, Hodos, Jákókovácsi, Lökös- háza, Zsadány, Balkány, Okány, Fazekas- vagy Jákóvarsány, Csepán, Nagybajom, Kisbajom (ékkor még mindkettő önállóan létező település), Derecske, Szo- vát, Tamási, Sámson, Bánk, Domoszló, Ohat, Zám, Tetétlen egészen, Földes, Püspökladány, Igar, Egyek, Mezőszentmiklós, Csege, Nádudvar, Szegegyház, Angyalháza, Kernye és Dancsháza.39 Eszerint Derecske 1572-ben már teljesen a Bajomiaké lett volna? Elképzelhető, hogy valamikor 1552 után a mind több középbirtokos nemes között megoszló falut egészében megszerezte a Bajomi34 Lőherer Andor: Derecske nagyközség monográfiája nép- (ismétlő)-iskolájának ismertetetésével. Bp. 1908. 7., 12., old. - Vö.: szerzőnek „Egy alföldi uradalom a török hódoltság után" c. munkájával. Bp. 1968. - Lőherer egyébként önmagának is ellentmond és sajnos sehol sem említi forrásait.

35 OL. MKA. Conscr. Port. (E 158.) Comit. Bihar. Tom. VIII. - Ugyanitt található egy XVIII. századi másolat, amely Petheőt hibásan Pergőnek írja. - Az 1552. évi összeírás több másolata fellelhető. így pl. az OL. Eszterházy levéltárában. Rep. 33/A. Fase. P. No. 504.

36 A Petheő birtokrész tehát az összeírás szerint eddig a Fekete Jánosé volt. Feltehető, hogy ez a Fekete János azonos Szapolyainak 1534-ben a Portára küldött követével. Lásd: Kretschmayer Henrik: Gritti Lajos. 1480-1534. Bp. 1901. 34. old. - Ha ez így van, akkor a XVI. század 30-as éveiben a falu tele része tölött még Szapolyai János, Debrecen akkori ura rendelkezett, s hogy a Fekete család a Petheők előtt tényleg tulajdonosa lehetett egy ideig helységünk felének, azt bizonyítani látszik az is, hogy az 1557-ben készített dicalis összeírás Petheő Benedek helyett tévesen Fekete Benedeket ír. OL. E 158. 1557. - Az nem követhető nyomon, hogy az 1608-ban szereplő Fekete Jánosné ennek a Fekete családnak a tagja-e.

37 OL. E 158. 1552., 1553., 1554., 1555., 1557.

38 Károlyi okit. i. m. i. k. XX-XXII. old.

39 Uo. IX-X. old., jegyzet.

10