A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Szendrey István: Derecske a hajdúk letelepítéséig

család és kihalásuk után került a község Erdély fejedelmének tulajdonába - ámbár tudjuk, hogy Báthori Gábor sem bírta a települést osztatlanul.40 Erőtle- níti a feltevést az 1600-ban végrehajtott dicális összeírás is, amely úgy tudja, hogy falunk több nemes birtoka,41 az 1572/73. évi török összeírás pedig nem nevez meg magyar tulajdonost.42

A bajomi vártartományhoz - mint látjuk — több helység került a hajdani debreceni uradalomból. Az óriás vagyon összekovácsolódása azonban éppen arra az időre esett, amikor egyre nagyobb veszedelmet jelentett már a török, s a vidékre - Derecskére is - mind több megpróbáltatás várt.

Több forrásunk szól arról, hogy a XVI-XVII. század fordulóján városunk - az 1572. évi defter mondja városnak, s ezután így szerepel - puszta, melynek tulajdonosait ezidőszerint pontosan megnevezni csak nagyon hiányosan lehetséges. Ugyanis pl. 1559-ben és még 1604-ben is, tehát igen hosszú ideig - bizonyára valamilyen uralkodói adományként - báró Thanhausen Honórius is bírta a falu valamely részét, szomszédos településekkel egyetemben.43 De egy része a mezővárosnak továbbra is a bajomi vár tartozéka maradt. 1594-ből, a pusztásodás évéből maradt ránk egy összeírás, amely a bajomi várhoz tartozó 19 helység között elsőként szerepelteti Derecskét - bár szembetűnően nem ez a legnagyobb helye a várbirtoknak -, melyben 16-an élnek, akik a várhoz kapcsolódnak, s akik közül 13 egész-, 1 féltelkes és 2 a zsellér, akik ács mesterséget folytatnak. Adóznak a várhoz, adóznak a töröknek, egészében véve igen sokat.44

Az az elmondottak ellenére sem lehet kétséges, hogy a bajomi vár tartozékai a XVI-XVII. század fordulóján az erdélyi fejedelem kezére kerültek, s annak egy részét Báthori Gábor fejedelem 1608. június 13-án kelt kiváltságlevelével Nagy András hajdúgenerálisnak adományozta, benne részben Derecskét is. Csak részben, ugyanis az oklevél említi, hogy a városban birtokos Fekete Jánosné, akinek bírója és szabadosa is van a helységben.45

Derecske egyik új birtokosa tehát 1608-ban ezzel az adománnyal a hajdúk főkapitánya lett. Nagy András 1612-ig bírta a település egy részét. Ebben az esztendőben Báthori kivégeztette a hajdúgenerálist, akinek vagyona nyilván visszaszállott a fejedelemre, melyet ő 1613-ban élethosszig lovassági tábornokának, Lónyai Farkasnak adományozott. Nevezetesen: Bajom, Nagy- és Kisrá- bé, Dancsháza, két Szentmiklós, Szerep, Szovát és Derecske adó- és tizedjöve40 Bihar vármegye és Nagyvárad. (Szerk.: Borovszky Samu.) Bp. én. (1901.) E mú Vasadi és Pércsi család birtoklását is említi. 67. old.

41 OL. E 158. 1600.

42 Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. Bp. 1886. I. k. 218-219. old.

43 Lukinich Imre-. Erdély területi változásai a török hódítás korában. 1541-1711. Bp. 1918. 148. és 345. old.

44 Az OL. U. et C. Fasc. 106. No. 3. anyagát közreadta Módy György: Adatok a bajomi vár tartozékainak történetéhez. (A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. Szerk.: Bencsik János.) Hajdúböszörmény. 1973. I.. k. 49—51. old. - Újabban Módy György ugyanez összeírás alapján mondja, hogy a bajomi várhoz tartozott „Derecske egészében..." Adatok hódoltságkori jobbágyságunk életéhez. (Bajomi Krónika. Szerk.: Dankó Imre.) Biharnagy- bajom - Kaposvár. 1973. 66. old jegyzet. — Vö.: uo. Molnár Ambrus tanulmányával. 81. old. 13. jegyzet.

45 Lásd pl. szerzőnek „Hajdúszabadság-levelek" c. munkáját. Debrecen, 1971. 130-131. old. - Ekkor a még mindig bajomi uradalomnak nevezett birtok lényegesen kevesebb helységet foglalt magába, mint 1571-ben. — Nyilvánvaló elírás, hogy Bocskai István adományozta Bajomot Nagy Andrásnak. Módy Gy.: A bajomi vár... i. m. 49. old.

11