A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között

Ezeknek a hiteleknek a munka megindítása legelemibb feltételeit kellett biztosítaniuk. Az állam a termelőszövetkezetek anyagi — technikai bázisának megteremtéséhez hiteleket nyújtott. A megye mezőgazdasága részére biztosított hitel az összes beruházáson belül az 50-es évek közepéig a következőképpen alakult: 1952. 1953. 1954. 1955. 1956. 48,1% 47,1% 62,2% 67,2 % 62,3% Az összes mezőgazdasági beruházáson belül a termelőszövetkezetek ré­szére biztosított hitel alakulása: 1952. 1953. 1954. 1955. 23,7% 10,2% 14,1% 21,7% (26,5 mFt) (21,6 mFt) (41,- mFt) (68 mFt) A megyei mezőgazdasági beruházáson belül a közel 300 termelőszövet­kezet részére biztosított hitelösszeg az igényekhez viszonyítva alacsony volt. A beruházási összeg rendeltetés szerinti megoszlására csak átfogó megyei adatok állnak rendelkezésre: Teljesített beruházások anyagi-műszaki összetétele M: mFt Megnevezés: 1952: 1953: 1954: 1955: 1956: Építés 62,­67,2 69,2 61,6 64,8 Gépi és tech. berend. 17,4 14,3 11,5 17,­12,7 Egyéb 20,6 18,5 19,3 21,4 22,5 A fenti adatokból kiderül - a szövetkezetek beruházási tevékenysége is bi­zonyítja -, hogy a korszerű termelés szempontjából alapvető gépesítésre fordí­tott összeg az ötvenes évek első felében minimális volt. A termelőszövetkezetek fejlődésének ebben a szakaszában ezért rendkívüli jelentőségű a gépállomások munkája, termelőszövetkezeteket támogató széles körű tevékenysége. A gépi munkák végzése mellett a gépállomás mezőgazdászai adták kezdetben a szak­mai tanácsokat, segítették a munkaszervezet kialakítását, az üzemtervek készí­tését, a tagtoborzást. Igaz, hogy 1954-től igen sok - többségükben jogos - pa­nasz hangzott el a gazdaságok részéről a végzett munkákkal kapcsolatban. En­nek ellenére az állami támogatás egyik legfontosabb területének kell tekinte­nünk a gépállomások munkáját. Az állam biztosította a szövetkezetek számára a kezdő állatállományt. En­nek a segítségnek a nagyságát talán jobban érzékeljük akkor, ha adatokkal bi­zonyítjuk milyen alacsony szintről kellett elkezdeni az állattenyésztést a szövet­kezeteknek. Bihar megyében 1949 júniusában mindössze 10 olyan gazdaságot tartottak számon, amely jelentős állatállománnyal rendelkezett. Hajdú-megyé­32 Hajdú-Bihar 1955. 33 Uo.: 1957. 102

Next

/
Thumbnails
Contents