A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között
ben 1949 őszén 59 szövetkezetből húsznak semmiféle állatállománya, férőhelye nem volt.34 A Földművelésügyi Minisztérium döntése alapján 1949 őszén országszerte megkezdődött az állattenyésztés beruházási tervének kidolgozása. Az FM 8160/A. 28/1949. számú rendelete alapján a Hajdú-megyei Mezőgazdasági Igazgatóság felmérte a megye termelőszövetkezeteinek állattenyésztési helyzetét és javaslatot tett a szükséges állatállomány rendelkezésre bocsátása érdekében. A minisztérium a megye közös gazdaságai számára 1515 darab szarvasmarha, 1360 darab tenyészsertés és 8250 darab juh juttatását tervezte.35 Az állami támogatás fontos területének számított a vetőmag, a műtrágya, a gépek biztosítása a szövetkezetek számára, az ellátásban előforduló zökkenők ellenére. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának magasabb szintre emelése érdekében már az első évben napirendre került a különböző szintű szövetkezeti vezetők, szakemberek képzése. A Bihar megyei Mezőgazdasági Igazgatóság 1949 májusában két hónapos brigádvezetőképző iskolára küldött 11 főt. Hasonló szervezéssel találkozunk Hajdú-megyében is.36 Az állami támogatás - a hitelek elengedése, meghosszabbítása, gyorssegély, munkaegység-kiegészítés - nagyon sok termelőszövetkezet számára jelentett kiutat válságos helyzetből, adott új lehetőséget egy-egy kollektíva számára, hogy újra nekirugaszkodjék a közös gazdálkodásnak. Az állami támogatás széles köre vált ismertté megyénkben is, enélkül a szövetkezeti gazdálkodás nem ereszthetett volna gyökeret. Ennek ellenére a fenti támogatás más egyéb tényezőkkel együtt nem tudta a kisüzemi gazdálkodás medréből a szövetkezetek tömegét kiemelni. 1949-től az alapokat kellett lerakni és ehhez sokkal nagyobb anyagi és társadalmi erőfeszítésre volt szükség. Irányítás A termelőszövetkezetek szervezésében és támogatásában már kirajzolódtak az irányítás legfontosabb jellemzői. A Földművelésügyi Minisztérium szakmai irányítása a Mezőgazdasági Igazgatóságon, a tanácsokon, illetve a gépállomásokon, a különböző vállalatokon keresztül valósult meg. Feltétlen említést kell tennünk területileg illetékes (községi, járási, városi és megyei) pártszervezetekről, amelyek elvi, de nagyon sok esetben operatív módon vállaltak irányító szerepet a termelőszövetkezetek fejlesztésében és megszilárdításában. Az erőltetett fejlesztés, az anyagi eszközök hiányában elégtelen támogatás, a szövetkezetek rendkívül bonyolult, ellentmondásos élete, munkája egy nagyon sajátos irányítási stílust alakított ki a termelőszövetkezetek vezetésére. Nem vállalom ezúttal az irányítás struktúrájának és mechanizmusának elemzését, csak arra tehetek kísérletet, hogy felvillantsam: milyen pozitív, illetve negatív hatással járt a megyei szövetkezetek fejlődésére a sokirányú, de nem 34 Jelentős állatállománnyal rendelkező bihari szövetkezetek: Méhkerék Darvas III., Sarkad Dózsa, Lenin, Berettyóújfalu Dózsa, Zsadány Kossuth, Biharkeresztes Petőfi, Nagyrábé Kossuth, Almosd Táncsics, Monostorpályi Dózsa. HBmL. XXIV. 219. 1949. jún. 7. 35 Uo. 36 HBmL. XXIV. 219. 1949. máj. 26. Székelyhídi Ágoston-Lázár Imre: Huszonöt éve együtt. Debrecen, 1974. 103 i
