A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között
melőszövetkezetek elleni támadáshoz. Az ellenforradalmi események hatására a megyében 51 szövetkezet oszlott fel, kilépett 11 798 tag, 78 478 kh földdel. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya egy későbbi összefoglaló jelentésében megállapította, hogy „Viszonylag legkisebb rombolást a püspökladányi és derecskéi járásban, valamint a három városban okozott az ellenforradalom”.28 A lenini szövetkezeti elvek; az önkéntesség és fokozatosság termelőszövetkezeti mozgalmunk első szakaszában nem érvényesültek. A pártvezetésnek a mezőgazdaság szocialista átszervezésére kialakított, az országos direktívákhoz alkalmazkodó irreális terve eleve kizárta ezt. 1949-től 1956-ig az elhajlásoknak megfelelően alakult a szövetkezeti fejlesztés megyénkben, a nagy nekirugaszkodásokat visszaesések követték, így a fejlesztési program következetes végrehajtásáról nem lehetett szó.29 1949-től sokan megízlelték a közös gazdálkodást; voltak, akik elfogadták, elsősorban az 1949-ben alakult első szövetkezetek tagjai és szép számmal akadtak olyanok is, akik kényszerkitérőnek tekintették a szövetkezetekben eltöltött időt. Támogatás Közismert az a tény, hogy a földosztás után a kisüzemekből álló mezőgazdaságból kellett megteremteni a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeket. A közös gazdaságok munkájukat a gazdagparasztoktól megszerzett birtokokon, vagy a kisparaszti földtulajdonon minimális gazdasági felszereléssel az esetek többségében állatállomány nélkül kezdték meg. Arra is van példa a megyében, hogy a szövetkezet szervezésekor nem a nagyüzemi mezőgazdaság megalapozásának szándéka vezette az illetékes szerveket, hanem szociális szempontok. A Bihar megyei Mezőgazdasági Igazgatóság a darvasi termelőszövetkezeti csoport működési engedélyének megadását „ .. . abból a szempontból javasolta, hogy annyira szegény nincstelen emberek voltak (a darvasi parasztemberek - G. I.) és másképpen nem tudtunk nekik munkát és megélhetést biztosítani”.30 A fentiekből következik, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom indítása, szélesítése állami támogatás nélkül nem volt megvalósítható. A lenini „állami támogatás” elvének széleskörű megvalósítására került sor megyénkben is. A gazdagparasztság korlátozása biztosította a szükséges földterületet, valamelyes gazdasági felszerelést és állatállományt - ez azonban legfeljebb a szövetkezet megalakításához volt elegendő, a közös munka elkezdéséhez viszont már kevés. Az állam ezért az első évben segítségére sietett a szövetkezeteknek, igaz, nagyon szűkös volt ez a támogatás. 1949-ben Hajdú-megyében 35 szövetkezet kapott építkezési hitelt, amiből elsősorban a romos gazdasági épületeket javították, a kezdő állatállomány részére férőhelyet biztosítottak, magtárakat javítottak, néhány kutat fúrtak. Gazdasági felszerelés vásárlására - lószerszámok, szekerek - 27 gazdaságnak biztosítottak fedezetet. Ezentúl még négy termelőszövetkezet takarmányvásárlásra, nyolc pedig forgótőkére kapott hitelt.31 28 HBmT. mezőgazdasági osztályának iratai 1956. 29 Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai I. Debrecen, 1955. Uo.: 1956. 30 HBmL. XXIV. 219. 1949. szept. 21. 31 HBmL. XXIV. 220. 1949. dec. 18. Adatszolgáltatás a 3 éves tervhitelek felhasználásával kapcsolatban. 101
