A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Szendrey István: Debrecen a Rákóczi-szabadságharcban
elpusztítják. Nem helyesli tehát a zendülést, de valójában a felkelők pártjára áll, akik az egyetlen lehetséges módon megmentették városunkat a pusztulástól, miközben a vezetők életüket mentették. Lásd a már idézett „Pártütő cívisek" c. újságcikkeit a Deb- reczeni Ellenőr 1899. június 14. és 15. számában. - Csupán megjegyezzük, hogy Komá- romy György ekkoriban már nem igen használta eredeti családi nevüket, így általában csak Komáromy Györgyként szerepel, holott a Komáromi előnév volt. Ez jelölte származási helyüket, ahonnan Komáromi Csipkés (I.) György - a tudós bibliafordító prédikátor - származott. - Lassan a Csipkés nevet teljesen elhagyják, a Komáromy lesz családnévvé és új előnevet „szereznek" - amint ezt lentebb látni fogjuk. 21. HBmL. IV. A. 1011/'a. 23. 228. 22. Uo. 231-239. old. - Vö.: Veres, 1968. 16. Itt lásd a 47-es számú jegyzetet is. 23. HBmL. IV. A. 1011/a. 23. 151. old. 24. Uo. 279. old. 25. E kérdésekbe nem bocsátkozunk részletesen, csupán azokat a jelentősebb adatokat kívánjuk kiemelni, amelyek egyáltalán nem jelentettek csekély terhet. - HBmL. Uo. 240-250. old. 26. Uo. 308. old. A városban egyetlen katolikus vallású lakos él, a harmincados, de a váradi püspök nem mond le a dézsmáról azok után a szőlők után, melyeket nem tart kerti szőlőnek. Lásd Szűcs, 1871. III. 673. - Vö.: Zoltai, 1905-6. 8. 1-es jegyzet. 27. HBmL. IV. A. 1011/a. 23. 315. old. 28. Uo. 314. old. - Ezúttal zendülésről nem, de tolvajok kártevéséről kapunk híreket, akik ellen majd a tanács intézkedéseket hoz. Lásd Szűcs, 1871. III. 690. és HBmL. IV. A. 1011/a. 23. 349-350, 357, 427. old. - Ebben az esztendőben jár követségük II. Apafi Mihály lakodalmán. A küldöttek nem ismert személyiségei a városnak. Uo. 278. old. 29. Zoltai, 1905-6. 10. 30. HBmL. IV. A. 1011/a. 23. 456-457. old. 31. Zoltai, 1905-6. 11. 32. Zoltai, 1905-6. Zoltai Lajos közleményének folytatásában. 33. Uo. 1905-6. 34. Lásd Zelizy, 1882. 865. 35. HBmL. IV. A. 1011/a. 24. 24, 30. old. 36. Lásd Benczédi, 1953. Az 52. oldalon közöl egy Abaúj megyei községeknek szóló körlevelet és utal egy hajdúvárosoknak-községeknek szólóra. Lehetséges, hogy azonos kiáltványról van szó, de nem biztos. A tartalom lényege azonban egyező. 37. Kiszabadult, kijött. 38. Fel-, bemutatták. 39. A jegyzőkönyvvezető megjegyzése. 40. Biztosítok. 41. Kelt Tokaj várában 1697. július . .. napján, (a másolatból - de lehet, hogy az eredetiből is - a nap kimaradt). Ugyanaz, mint felül. A pecsét helye. 42. HBmL. IV. A. 1011/a. 24. 93-95. old. 43. Uo. 95-96. old. - Debrecen akkori vezetőinek álláspontját, de sajátját is jól érzékelteti Szűcs, 1871. III. 695-697. - Érdemes felfigyelni arra a jelenségre, hogy 1697 az az esztendő, amikor valahol Hajdúbagos környékén, az ott bújkáló megvert kurucok egy kis csoportja első ízben veri meg a város elfogott vezetőit; Sárándi Dániel és Fodor Péter tanácsnokokat, akik Váradra igyekeznek a császári parancsnokhoz követségbe. (Később még lesz része ilyen verésben debreceni vezetőnek.) Uo. 696. 44. HBmL. IV. A. 1011/a. 24. 95. old. - Vö.: Szűcs, 1871. III. 691. - A városi jegyzőkönyv sokkal nagyobb pénzösszegről tud (8 ezer tallér). 45. Zoltai, 1905-6. 46. Lásd Szűcs, 1871. III. kötetének megfelelő részeit. Tovább vö.: pl. Géresi, 1894. 111-124. és Debrecen, 1903. 47. Erre lásd Szűcs, 1871. III. 683-689. A haditanács adja a mentesítést! 48. Lásd HBmL. IV. A. 1011/a. 24. 1703. júni. 1. Idézve Révész, MPEIF 1872. 424. 49. Esze, 1951. 59.- A kérdésnek ilyen oldalú, reális megközelítésű vizsgálatát eddig úgyszólván csak Esze Tamás adta, pl. éppen ebben a tanulmányában. 50. Lásd a városi tanács idevonatkozó jegyzőkönyveit, amelyeket részben Révész Imre, Esze Tamás, Balogh István (lentebb idézendő művében) már közzétettek, s amelyek egyné- melyikét magunk is felhasználjuk. Lásd továbbá Szűcs, 1871. III. 697-701. 51. Zimmermann, 1909. 137-138. 52. Révész. MPEIF. 1872. 424. és Esze, 1951. 59. - A debreceniek 10 ember kivételével a kurucokhoz csatlakoztak. 22
