A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Balogh István: Debrecen politikai állapota 1790-1790-ben (Egy névtelen emlékirat 1791-ből)
Az egri püspök már felfigyelt erre és a Rozgonyiaknak a város ellen indított perében a felperes családot nagy erővel támogatta, de sikertelenül, mert a politikai és egyéb akadályokat nem tudta legyőzni. Az uralkodónak nyilvánvalóan nem áll érdekében, hogy ezt a vallási és nemzeti gyűlölséggel annyira átitatott és ilyen jólszervezett, jelentékeny, az állam székhelyétől oly messze eső társadalmat épségben hagyja. A királyi kincstár nem szenvedne kárt, ha a város által nemesi joggal birtokolt pusztákat és lakatlan birtokokat tulajdonosaik az öröklés jogán, a benépesítés biztos reménységével visszaigényelnék és azok királyi adó alá vetve, egy ilyen erős testület kezéből kiesnének. Ezért nincs ok arra, hogy a királyi fiskus és az udvari kamara - mint eddig tette — a visszakövetelésnek útját állja.25 10. Mivel a hajdúk és a város kölcsönös egyetértése jelentékeny erőt képvisel, az 1715: 95. és 1791: 25. t. c.-ek értelmében a királyi jogügyi igazgatóságot arra kell késztetni, hogy a hajdú városokat a királyi kamara alá helyezze.2,1 11. Nemcsak a városban, de a környéken is meg kell akadályozni, hogy tekintélyesebb református famíliák birtokot szerezhessenek. Mostanában is éppen a szabolcsiak egyik oszlopa, egy bizonyos Bárczay abaúji birtokos száznál több ezer forintért megvásárolta gr. Haller József baktai javait, ámbár az szomszédság és öröklés jogán a Károlyi grófokat illette volna. Nem kellene megengedni, hogy a jószágot magához váltsa, mert a Bárczayak révén a kálvinisták Szabolcsban - ahol a katolikusok egyébként is keveset számítanak - még nagyobb súlyt fognak nyerni.2' 12. Az országgyűlés feloszlatása előtt már előre meg kell határozni, hogy a jászok, a kunok és a hajdúk (a katolikus jászok kivételével, a reformátusok úgyis sokan vannak) az ülést és a szavazatot a királyi városok után kapják, hogy ezáltal szavazatuknak minél kisebb súlya legyen. Affelől ugyanis nem lehet kétsége senkinek, hogy a kunok és a hajdúk az országgyűléseken mindig Debrecennel lesznek egy véleményen.28 13. Az is igen kívánatos lenne, hogy Szatmárnémetiben - amely Debrecen után a tájon a legelső - püspökség, vagy ha az nem, legalább néhány kanonokból álló káptalan létesítessék.29 14. A királyi udvar szempontjából nem kívánatos, hogy a kálvinista papok a saját felekezeteikbeli világi uraknak olyan módon legyenek alárendelve, mint azt a legközelebb megtartott egyetemes zsinat meghatározta. Sőt sokkal célszerűbb lenne a papok tekintélyének a lehetőség szerinti növelése. Ugyanis az országgyűlés legutóbbi - a papok feletti felügyeleti jogot érintő határozat értelmében - azok nem csekély mértékben függenek az uralkodótól. Ha tehát a papok a világi uraiktól függetlenebbek lesznek, az udvar a vallási ügyekre nagyobb befolyást gyakorolhat. Mind az uralkodóra, mint az országra nagy veszélyt rejt magában az, ha a király az egyházkerületnek új szervezetét és a két protestáns felekezet 38 előkelő vezetőiből álló, évenként kétszer Pesten ülésező egyetemista zsinatát engedélyezi és állandósítja. Ugyanis senki nem láthatja előre, milyen következménye lesz annak, ha évente kétszer a két egyházból 38 előkelő vezető összeülhet tanácskozni — mindnyájan olyan személyek, akik szervezett erővel egyesíthetnék a két felekezet egycélú akaratát az egyházközségektől az egyetemes zsinatig, a legkisebb tagtól a legnagyobbig.30 Noha a tanácskozásokon előforduló tárgyak a királynak az alkotmányos 100
