A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Mervó Zoltánné: A leányok iskolai oktatása Debrecenben a polgári forradalom előtt
1785. decemberében II. József rendelete folytán összeírás készült „az oskolában tellyességgel nem, vagy csak igen kevés ideig jártatott fiú és leány- gyermekekről". Az utcakapitányok által készített összeírás a Piac utcán 28, a Hatvan utcán 153, a Péterfiában 34, a Csapóban 53, a Czegléd utcában 74, a Varga utcai tizedben 74 leánygyermeket sorol fel azok közül, „ . . . akik ideiekre nézve járhatnának ugyan az oskolába, de többnyire szüleieknek szegénységek s gondatlanságok miatt nem taníttatnak". Ha a két összeírást egybevetjük, megállapíthatjuk, hogy az iskoláskorú leányoknak mintegy 40%-a maradt iskolázatlan, de ezek között is találunk olyan személyeket, akik 1-2 esztendeig tanultak. A leányiskolákban több helyen fiúgyermekeket is összeírtak, pedig az egyház a leányiskolák szervezése óta tiltotta, hogy oda fiúgyermekeket is befogadjanak, kivéve az Ispotályt, de azt is csak azok részére, akik a külső városon laknak. A fiúk oktatása a Kollégiumban összpontosult. Az 1799-ben kiadott szigorú hangú egyháztanácsi határozat hivatalból való elbocsátást helyezett kilátásba a tanítók számára, ha iskoláikba fiúgyermekeket felvesznek. Valószínűleg ennek eredménye, hogy később koedukációval a ref. leányiskolákban nem találkozunk.30 A debreceni ref. leányiskolák létszámalakulása 1787-1842. között:31 Utca 1787 1797 1806 1816 1824 1839 1842 Czegléd 148 139 142 146 108 96 137 Kiscsapó 106 86 135 84 117 81 107 Nagycsapó 116 100 90 103 92 125 105 Hatvan 91 50 114 172 182 122 110 Mester 95 82 73 117 60 72 97 Miklós 73 61 34 105 60 99 98 Német 108 93 118 86 96 42 50 Péterfia 134 135 130 124 104 144 189 Varga 94 90 46 83 120 87 65 Ispotály — 89 102 fiú 28 113 108 fiú 79 61 82 Összesen: 965 925 984+28 1133 1047+79 929 1040 A katholikus uallású leányok oktatása A katholikus egyház - másfélszázad után - letelepedési jogot Debrecenben az 1715. évi 108. te.-vei kapott. Korábban egyetlen r. kát. család élt csak a városban. A törvény azon túl, hogy a r. kát. templom és plébánia épülete részére telek biztosítását írta elő, a Ferencrendű szerzetesek, majd a piaristák elhelyezését is kötelezővé tette. Szlopnyai Elek, a helyi Piarista Rendház Főnöke a kegyestanítórend Főnökségétől kapott megbízása alapján 1721. január 21-én 22 tanulóval megnyitotta a piaristák iskoláját, amely kezdetben algimnázium jelleggel működött, de itt folyt az elemisták oktatása is.32 Az önálló katholikus elemi iskola szervezésének gondolata 1771-ben vetődött fel, amikor a királynő Vécsey József királyi biztos útján sürgeti, hogy „az utcákba valahol két fiú és leány oskolák erigáltassanak catholikus uramék részérül is, ahol német nyelvet is tanítsanak". A királyi biztos 1771. szeptember 12-én utasítást adott a városnak a r. kát. „ludi magister" részére lakás vásár44
