A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Mervó Zoltánné: A leányok iskolai oktatása Debrecenben a polgári forradalom előtt
lására, a költségek felmérésére, fizetésének megállapítására. így került sor a gimnázium és az elemi különválasztására, amely ettől kezdve nemzeti iskola néven működött. Az iskola dologi szükségleteinek fedezéséről Debrecen városnak kellett gondoskodnia.33 A tanács még 1771-ben megvásárolta a r. kát. egyházközség számára Hegyi Sándor szabómester házát 890 Vft-ért, s tanítóról is gondoskodott, mert az 1772. április 6-án kiadott helytartótanácsi rendeletre - mely előírta, hogy németül tudó tanítókat is fel "kell venni - jelentette, hogy „már van ilyen a katholikusok és a reformátusok részéről". A Ratio Educationissal szervezett nemzeti (nationalis) iskolák tanítói számára az új tanítási módszer elsajátítása céljából a Helytartótanács továbbképzést szervezett s a kiküldetés esetére a Magyar Udvari Kamara 1 Ft. napidíj kifizetését írta elő Debrecen számára is.34 A nemzeti iskolák működésének zavartalan biztosítását szolgálta a Magyar Kamara 1777. október 31-én kiadott rendelete, mely az uralkodó engedélye alapján felhatalmazza Debrecen tanácsát, hogy külön engedély igénybevétele nélkül a házipénztárból kifizetéseket teljesítsen azzal az indokolással, hogy „ . . . a közjó növelésére és a királyi vagyon emelésére semmisem előnyösebb, mint az, hogy a nemzeti iskolákat és az elemi iskolákat jól összehangoltan tartják fenn".35 A Tanács e legfelsőbb elhatározásnak igyekezett eleget tenni. 1789-ben az iskolát 2 szobával bővíttette. 1806-ban a Helytartótanács 4850 számú rendeletével kötelezte a várost a leányok részére külön iskolahelyiség felállítására arra hivatkozva, hogy a leányok száma gyarapodván, „a fiukkal tay György szenátorokat küldte ki iskolának alkalmas épület felkutatására, de miután ilyet nem találtak, a meglevő épület átalakításával kívánták megoldani a fiú és leánygyermekek különválasztását emelet ráépítéssel. A ház- és telekke- resés hosszú éveket vett igénybe, míg végre 1820-ra az átalakítás 17 582 Rft. költséggel befejeződött.3' A leányosztály megnyitásával egyidőben Pecháta János, a nemzeti iskolák inspectora Budáról instrukciót adott a polgármester részére, melyben megszabta, hogy a tanulmányi idő alkalmazkodjék a város más leányiskoláiban kialakult gyakorlathoz. A nemzeti iskolák tanítóit a tanács kezdettől fogva maga nevezte ki s e „ . . . szenátor társunkat, Miklóssy Ferenc urat neveztük ki, mely választásról jogához később is ragaszkodott, arra hivatkozva, hogy „a tanítók fizetése tőle kívántatik s általa teljesítetik". Ezen állásfoglalása miatt a város a felettes hatóságokkal többször összeütközésbe került, mert pl. 1834-ben Fáy János polgármester elhalálozása után a nemzeti iskolák igazgatói tisztének betöltésénél a nagyváradi kanonok, mint a királyi kerületbeli oskolai igazgató saját hatáskörében kívánt eljárni, de a tanács tiltakozott ellene, tudtára adva, hogy egy classisban tovább nem tanulhatnak".36 A Tanács Petróczy Ignácz és Margi- a Királyi Tudományos Főkormányszék tudósítani rendeltetett". A nagyváradi igazgató a Helytartótanácshoz ez ügyben elmarasztaló jelentést küldött a debreceni tanácsról s ennek alapján a Helytartótanács is jelentéstételre szólította a várost az igazgatói és a tanítói állások betöltésénél követett eljárásáról. A Tanács jelentette, hogy „a rk. leányiskolák 1820-ban történt különválasztása után hivatalt viselt Glósz Juliánná özv. Bedekovics Ferencné, majd lemondása után Nagy Anna. Űk s a fiúiskolák tanítói tanácsbeli határozattal neveztettek ki, mivel régi és hosszas gyakorlattal bírunk, mellynek közönséges törvényeink is nem kevés erőt tulajdonítanak és az ahhoz ragaszkodókat inkább védik, mintsem ellenek rendelkeznek". Hivatkozik a jelentés arra is, hogy a korábbi 45
