A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Mervó Zoltánné: A leányok iskolai oktatása Debrecenben a polgári forradalom előtt

mányi idő, hanem az anyagban való előhaladás mértéke. A Német utcai iskolában pl. a nagykatechizálók között találunk olyan tanulókat is 1787-ben, akik 1786-ban kezdték az iskolai munkát, de u.-ebben az évben került iskolába több olyan gyermek, akik csak a kiskatechizálók sorába kerültek, vagy az ABC-sek dött ki vizitátorokat. Éppen ilyen vizsgálati jelentésből tűnt ki, hogy „abban között maradtak. A consistorium nagy gondot fordított a leányok tanítására s tapasztalván, hogy a tanítók nem mindig teljesítik kötelességüket, gyakran küldött ki vizitátorokat. Éppen ilyen vizsgálati jelentésből tűnt ki, hogy „abban igen sok hibák és fogyatkozások tapasztaltattak" a senatorokból, esküdtekből álló deputációt rendelt a consistorium új instructio készítésére.

Mária Terézia, de különösen II. József iskolapolitikája hatásának tekinthető, hogy az 1797. július 26-án a leányiskolákban levő tanítók számára kiadott új Instructio már egyaránt nagyobb követelményt állít tanuló és tanító elé.

II. József oktatásról vallott koncepciójának fókuszában az alsófokú oktatás (népoktatás) állt, éppen ezért az elemi iskolákat „a nemzet felvilágosodása fő eszközének" tekintette, ahol a gyermeknek el kellett sajátítania a műveltség minimumát jelentő olvasás, írás és számolás tudományát. Az 1797-ben bevezetett tanterv már részletesebben foglalkozik a tananyaggal, új tantárgyként pedig a geographiával találkozunk, melynek keretében a négy világrészről, Európa nevezetesebb országairól, fővárosairól, vizeiről, valamint Egyiptom, Mezopotámia, Babilónia és Kánaán földjéről, részletesen pedig Magyarországról kaptak a tanulók ismereteket. Nagyobb követelményt szab a tanterv arithméti- kából is. Már nem elégszik meg a speciesekkel, hanem taníttatni kívánja a hármas regulát, nagyobbaknak a tört számokat és a társaságszabályt. Az Instructio tiltja a mechanikus tanítási módot, s a számtantanításban Maróthi Arith- metikáját ajánlja példának. Az írásban továbbra is szorgalmas gyakorlást követel, eljutva arra a fokra, hogy megtanulják a levélírást, a házi szükséges dolgokról (bevételekről, kiadásokról) nyilvántartások, lajstromok vezetését, a híg és szárazmértékek elsajátítását, egyáltalán a háztartásban szükséges tudnivalókat. Nagy előnye ennek a tantervnek, hogy az elemi ismeretek mellett a gyakorlati életre, munkára nevelésre serkenti a tanítót. Követelmény a tanítóval szemben, hogy maga is tanuljon, mert „aki nem tanul, nem taníthat". Erkölcsi, esztétikai nevelési célt is szab a tanító számára, amikor kimondja, hogy a leányokat „külső tisztességes magaviseletre is tanítsa és csinosságra szoktassa, hogy járásokban, ülésekben, nézésekben az illendőséget megtartsák és öltöze- tökben tiszták legyenek". A leánytanítók röviddel az instructio kiadása után jelezték, hogy annak megvalósítása nehézséget okoz, s ezért már kiadásának esztendejében, s azt követőleg is kérték egyes pontjainak megváltoztatását. Az interpellációk előttünk ismeretlenek, mindenesetre az egyháztanács nem fogadta el azokat, sőt szigorú határozattal intézkedett, hogy „amely tanító nem akar a kiszabott mód szerint tanítani, jelentse magát és másról fog a consistorium gondoskodni. Alávalók az okok, melyeket elő hordanak és nem méltók, hogy a consistorium azokért a kiadott instruction változtasson. Tavaly ezen a módon ment a tanítás és . . . jobb volt az előmenetel, de ha magok a tanítók azon böltselkednének, miképpen lehessen tanításokat könnyebbé, értelmesebbé, rövidebbé tenni, úgy sokkal jobb lenne az examen.Helyes, hogy az egyház magas mércét állít a tanító elé, csak mindezekhez nem tudta biztosítani a feltételeket. Ha figyelembe vesszük, hogy 1797-ben pl. egy tanítóra a Cegléd utcában 139, a Nagycsapóban 100, a Kiscsapóban 86, a Miklós utcában 61, az

3 Évkönyv 1974

33